Fekete hattyúk nélkül

Ha a valóság talaján akarunk maradni, akkor abból kell kiindulnunk, aminek körvonalai már most is érzékelhetők. A világpolitika alakítói körében érdemi mozgások nem várhatók, a jelentősebb szereplők közül egyedül Nagy-Britanniában lesznek májusban választások. Ez viszont izgalmasnak ígérkezik, mivel David Cameron miniszterelnök már korábban közölte, ha konzervatív pártja megnyeri a választást, akkor népszavazást ír ki a szigetország európai uniós tagságáról. London az ottani euroszkeptikusok nyomására eddig is egyre harciasabban lépett fel Brüsszellel szemben, az uniós normákkal szembemenve korlátozni próbálja a munkaerő szabad mozgását, vagyis a lebegtetett referendum akár az EU történetének első kilépését hozhatja – annak beláthatatlan következményeivel együtt. Az unió szűkebb köre, az eurózóna szintén egy közelgő választás miatt izgulhat: a 240 milliárd euró hitellel megtámogatott Görögországban január végén járulnak az urnákhoz, és ha a most esélyesnek látszó, az eddigi reformokat elvető szélsőbalos Sziriza nyer, akkor ismételten minden eresztékében recseghet a közös fizetőeszköz intézménye. Azért halkan jegyezzük meg, egészen más ellenzékből handabandázni, mint kormányrúdnál állva magunkra venni az ország esetleges pénzügyi összeomlásának mérhetetlen terhét – vagyis a Sziriza győzelme sem jelenti automatikusan azt, hogy Athén búcsút int az eurózónának. Mindenesetre a görög tragédia újabb felvonása máris gyengíti az eurót, amit csak tovább fokoz az uniós országok vártnál lassúbb és bizonytalanabb gazdasági növekedése. Valamikor decemberben Spanyolországban, az unió másik betegeskedő tagállamában is parlamenti választásokra kerül sor, ahol szintén terítéken van a hatalmas adósság alóli kibúvás gondolata és szintén reális veszély a populista pártok előretörése. Ezzel elérkeztünk a várható gazdasági kilátásokhoz. Ki tudja, hányadik alkalommal azt kell megállapítanunk, hogy az Európai Unió növekedése bizonytalan lábakon áll. Ezzel szemben az Egyesült Államok már magához tért, a két gazdasági erőközpont között fennálló különbségből adódóan az euró 4 éves mélypontra süllyedt a dollárhoz képest. Ha ehhez hozzávesszük a görög bizonytalanságot, az Oroszországgal szembeni szankciók elhúzódó negatív következményeit, akkor nagy valószínűséggel kimondhatjuk: idén, legalábbis az év első felében gyenge euróval kell számolnunk. Az erős dollár nehéz helyzetbe hozza a külföldi valutában eladósodott országokat, a folyamat részletezése helyett csupán annyit, hogy az év során Magyarország adósságállományának alakulásán, a minden apró rezdülésre idegesen reagáló forint árfolyamának hullámzásán lemérhetjük ennek hatását. Az alacsony olajár ugyan enyhíti az európai országok terheit, másrészt az energiahordozó árának csökkenése olyan gyorsan következett be, hogy az olaj exportjából élő országok ehhez képtelenek voltak alkalmazkodni: ezért valószínűsíthető, hogy Oroszország, Nigéria, Irán vagy Venezuela megroggyan, ami regionális, illetve az oroszok esetében globális problémákat okozhat. A világpolitika olyan nagy kérdéseit nem is vettük szemügyre, hogy miként alakul a lefékeződő Kína sorsa, mi történik majd a nyugati fegyveres erők kivonulása után Afganisztánban, megfékezhető-e a szélsőséges iszlám előretörése a Közel-Keleten, milyen változásokat hoz az izraeli választás, vagy sikerül-e idén nyélbe ütni a máris vitatott transzatlanti kereskedelmi egyezményt. Közép-Európa számára a legfontosabb problémahalmaz az orosz–ukrán viszony rendezése. Jó esetben a zuhanó rubel és az olajár miatt padlóra került Oroszország az év közben fokozatosan kifárad, a Krímet ugyan megtartja, Kelet-Ukrajnából pedig egyfajta ütközőzónát alakít ki, és kevesebb lesz a fegyverropogás. Rosszabb esetben állandósul a harc, Ukrajna pedig anyagilag kivérzik... A felsorolt problémák beláthatóak, egyetlen új potenciális konfliktusról sem ejtettünk szót. Nassim Nicolas Taleb közgazdász híressé vált könyve után a Fekete hattyúnak nevezett, azaz a megjósolhatatlan, ám komoly hatású fordulatok durrannak a legnagyobbat. Emlékezzünk csak, tavaly is a teljesen váratlan történések kerültek az érdeklődés homlokterébe. Mivel megjósolhatatlanok, hagyjuk is a hattyúkat. Ami biztos, nem leszünk olyan kedvünkben, hogy madarat lehetne fogatni velünk...