Fekete-fehér nővérhelyzet

Annyit tudni csak, hogy a nővérek és szülésznők béremelésére nincs fedezet, tehát nem vihető végbe, pedig ők éppúgy, mint az orvosok, egészségügyi szolgáltatásokat végeznek, vagyis eleve az orvosokéval együtt kellett volna emelni fizetésüket. Meg aztán, az állam eddig is sok mindenért fizetett anélkül, hogy a költségvetésben lett volna rá fedezet. Köztudott, a kórházi orvosok kierőszakolt béremelése miatt jelentősen megnőtt az egészségügyi intézetek eladósodása. Nem hagyható figyelmen kívül az általános és szakorvosoknak az állami egészségbiztosítóval folyatatott fejpénznövelési – sikeres – harca, bár nem tudni, hogy emiatt nem kerül-e – akárcsak Fico első kormányzása idején – ismét csődközelbe. A magánorvosok az Általános Egészségbiztosítótól azért kaptak magasabb fejpénzt, hogy állni tudják a rendelőkben dolgozó nővérek béremelésével járó többletkiadásokat. Akadtak dokik, akik eddig nem rendezték a béreket, s feltehetőleg egy ideig nem is fogják, vagyis nyugodtan zsebre vágják a havi 200 eurós többletbevételt.

Az ember csodálkozhat az Alkotmánybíróság eddig nem tapasztalt rekordgyorsaságú döntéshozatalán is, de el kell fogadnunk. Persze a nővérek lépni akarnak, bár aligha remélhető, hogy fekete póló viselésével, utcára vonulással elérik céljukat.

Egyet viszont tudatosítani kell: mint mindig, most is a betegen csattan az ostor. Mert míg a kórházban fekvőket magukra hagyó orvosok munkáját elvégezték – a nővérek hathatós segítségével – a hivatásukat tisztelő kollégák, ha az ápolónők hagynák ott a kórházi osztályokat, rendelőket, a dokik egészen biztosan képtelenek lennének biztosítani a szakellátást. Mert az orvos nem fogja forgatni, ágytálazni a magatehetetlent, nem törli le a vajúdó kismama izzadó homlokát, a gyógyszereket sem osztja ki, sőt, a temérdek adminisztrációt sem végzi el, hiszen a tennivalókról fogal-ma sincs. Nemcsak az intézetekben, a magánrendelőkben sem.

Borús jövőkép? A kialakult helyzetért nem az ápolónőket kell felelősségre vonni.

Péterfi Szonya