Ez nem Kiska hete volt

Hagyjuk most szó nélkül a tényt, hogy az Alkotmánybíróság kicsit önmagáról is döntött, ami nekünk, laikusoknak összeférhetetlenségnek tűnhet. Azt se vegyük észre, hogy az ügyet Brňák szenátusa tárgyalta – ugyanez a Brňák a HZDS parlamenti képviselője volt abban az időben, amikor a törvényhozásból törvénytelenül kizárták František Gauliedert. Hogy Brňák politikai szoftvere milyen hatással van a független és szakmailag megalapozott bírói munkára, csak ő tudja. De más alkalmakkor is a taláros testület döntését vettük alapul, ezért most sem ajánlatos megkérdőjelezni. Kiska második veresége – legalábbis látszólag – a Fico és csapata által kiállított milliós számla a kormánygép használatáért. A hasonló jellegű lépések tükrében – adócsalási vádak vagy a nemrég elhangzott szemrehányás, hogy Kiska tönkretette a szlovák–kínai kapcsolatot azzal, hogy találkozott a dalai lámával – ez a fejlemény egy jól átgondolt smeres stratégia részének tűnik, amellyel a kormánypárt ellenfelét akarja gyengíteni.  Kevésbé tájékozott polgártársainknak most fel kellene tenniük a kérdést, hogy kinek az ellenfele lesz tulajdonképpen Kiska. Egyáltalán, szándékában áll újra megpályázni az elnöki tisztséget? S jelölése vajon árthatna-e valakinek a Smer környékéről, aki a poszt felé kacsingat? Fico pénteken a fia egészségére esküdözött, hogy többé nem akar államfő lenni. De vajon nem küldi-e arénába a látszólag semleges, ám minden orosz hájjal megkent Miroslav Lajčákot?  A Smer szemmel látható általános mozgósítása azt jelzi, hogy politikai összecsapás készülődik. A csökkenő preferenciákat nem kell alábecsülni. Fico ugyan népszerű politikus, és még sokáig az lesz, de az azért nyilvánvaló, hogy nem kevés forog kockán, és annak a lehetősége, hogy a Smer nem állítana negyedszer is kormányt, sokak számára nagyon kellemetlen. MÁRIUS KOPCSAYa SME publicistája