Eutanázia

Nincs ezzel semmi probléma, minden tehetségtelen politikus ezt hiszi. Ám Dzurinda nem tehetségtelen. Pusztán a hatalomtól bódultan elhitte, hogy nélküle nem megy, s hogy ő és szűkebb sleppje bármit megengedhet magának. Hát nem.

Pedig figyelmeztette erre őt a sajtó, intették koalíciós társai, sőt párttársai is. Ám a mindentudók pökhendiségével inkább a történelem süllyesztőjét választotta. Pedig voltak jelek: a pártfinanszírozás körüli kalamajka, a Gorilla-akta vagy éppen Iveta Radičová csillaga, amit szintén Dzurinda oltott ki. De ezzel a sajátját is. Ám politikai koporsójába harcostársa és Sancho Panzája, Ivan Mikloš verte be az utolsó szöget. Okos, de telhetetlen – még az adóhivataloktól is le akart kapcsolni pár milliót. Na, ezt már nem vette be a jobboldali gyomor. Szerencsére. Csak Dzurindáé. Pechjére.

A nagy emberek erénye, hogy tudják, mikor kell visszavonulni. Ám Dzurinda ahelyett, hogy esélyt adott volna pártjának Radičovával, inkább a mélybe rántotta az egész, jobb sorsra érdemes bandát.

Meg merem kockáztatni, hogy temethetjük az SDKÚ-t. És nem azért, mert Frešo vagy Žitňanská kutyaütők lennének, hanem a volt kétszeres miniszterelnök személye miatt. Ám az is tény, hogy a három pártelnökjelölt egyike sem olyan átütő személyiség, akivel akár csak csatát lehetne nyerni. Kalap le a kissé túlaffektált Žitňanská igazságügyi harca előtt, a kissé riasztó Frešo aktivitása is figyelmet érdemel, de ők   a korruptpárt-imidzset megtisztítani. Erre csak Radičová lett volna képes. És most az SDKÚ az SZDSZ-i és HZDS-i útra lép: irány a felejtés. Mert csodák nincsenek. Ilyen szempontból majdnem mindegy, hogy Žitňanská vagy Frešo lett azSDKÚ elnöke. A párt a gyorsabb utat választotta. Nem az a politikus lett a párt elnöke, aki a választóknál elfogadottabb, aki még egy apróbb esélyt adhatott volna az SDKÚ-nak, hanem az, aki a párton belüli klikkeknek és a klientúrának jobban megfelel. A lassúbb haldoklás több szenvedés. Így   is lehet,  jobban tették, hogy az eutanáziát választották Frešo képében.

Esélye sincs ismét a jobboldal vezető erejévé válnia az SDKÚ-nak. Kár érte, mert voltak abban a pártban értékes és értelmes emberek. És most nem Dzurindára gondolok.