Eltalált tigris

Valószínűleg nem jön a dél-koreai Hankook Szlovákiába, ami rossz hír. Főleg Dél-Szlovákia szempontjából, amely amúgy sincs különösebben külföldi tőkéből eleresztve. Ez konkrétan azt eredményezi, hogy munkahelyből sem jut elég, vagyis pénzből sem, szóval egyik probléma generálja a másikat. Lévának és környékének mint falat kenyér, úgy kellett volna az 1600 munkahely és az abból következő további 1500, s valószínűleg a helyiek elkeseredése csak tovább nő. Folyamatosan az államra bízni a munkahelyteremtést azonban nem a legokosabb dolog, gyakorlati szempontból pedig egyáltalán nem kifizetődő.

A helyieknek morbid lehet ugyan, de jó híreket is hordoz a Hankook valószínű elmaradása. Az úgynevezett karvalytőke rendkívül arcátlanul tud viselkedni. Kitapogatja, abban a momentumban hol a legjobbak a körülmények, hol lehet a legjobban palira venni a kormányt, és nekiesik. Megpróbál a lehető legtöbbet kicsikarni az eredményeket felmutatni akarótól, s a lehető legtöbbet kipréselve belőle egy időre letelepedik. Pontosan addig, amíg neki ez megéri, mondjuk pár évre. Aztán odébbáll.

Vannak Szlovákiánál olcsóbb országok is, sorolni őket felesleges is lenne. A szintén gumiabroncsokat gyártó Bridgestone Magyarországon mindenféle komolyabb segítség nélkül felhúzza üzemét, és gyártani kezdi a gumikat. Mert így is lehet csinálni, pedig a magyar munkaerő még drágább is, mint a szlovák, az adórendszer áttekinthetetlenebb, s az állam sem ígér szinte semmit, főleg nem minden kialakított munkahelyre hárommillió koronás támogatást. Mert azt a „hárommillió per kopf”-ot is valakinek ki kell fizetnie, s az nem más, mint az adófizető. A kérdés tehát az, befektetőt hozni, munkahelyet teremteni, de milyen áron. Bármi áron? Pavol Rusko gazdasági miniszter egy évvel a választási kampány megkezdése előtt talán így gondolja, a többiek pedig irigységből, vagy éppen fordítva, nagyon is ésszerű megfontolásokból nem. Pavol Ruskónak az a dolga, hogy hozzon be az országba mindenféle befektetőket, a kormánynak meg az, hogy ennek a játékszabályait tisztázza és formába öntse. Ezért nincs igaza Ivan Mikloš pénzügyminiszternek, amikor Ruskót szapulja, vagy éppen a Hankook beruházását vétózza meg, mert őt is felelősség terheli azért, hogy Szlovákia felelőtlenül ígérget a karvalytőkének. Ő is felelős azért, hogy Pozsony nem komoly és hosszú távú befektetésekről köt egyezségeket, hanem Hankook-félékkel tárgyal, amelyek vagy rövid távon gondolkodnak, vagy egyszerűen pofátlanok. Ám arcátlannak csak ott lehet lenni, ahol ezt megengedik.

Tanulság: tessék kidolgozni a befektetéstámogatások kereteit. Éppen időben jött Szlovákiának ez a pofon, amit saját magának adott. Nem mindegy, hogy az ország a Tátra alatti kis tigris lesz, vagy pincsiként pitiző plüsstigris.