Elfogásakor egyezkedni akart Szaddám

Az amerikaiak hadifogolyként kezelik Szaddám Huszeint, ami az [origo] által megkérdezett szakértő szerint azt jelenti, hogy megfelelő körülmények között kell tartani a volt elnököt. Az amerikai védelmi miniszter közölte, hogy az elfogott iraki diktátor nem mutat készséget az együttműködésre, egy sor dologról nem hajlandó beszélni. Szaddám Huszein elfogásakor még egyezkedni próbált az amerikai katonákkal, ők azonban csak annyit válaszoltak neki, hogy "Bush elnök üdvözletét küldi". A brit külügyminiszter szerint ha Szaddám felett amerikai bíróság ítélkezik, akkor halálbüntetést is kaphat.

Szaddámot hadifogolynak tekintik az amerikaiak

Brian Reed amerikai őrnagy hétfőn megmutatta újságíróknak azt a föld alatti rejtekhelyet, ahol Szaddám Huszeint megtalálták. Az őrnagy elmondása szerint a volt elnök egyezkedni próbált az elfogására küldött katonákkal, és azt mondta nekik: "Szaddám Huszein vagyok, Irak elnöke, és kész vagyok a tárgyalásokra." Az amerikai katonák azt válaszolták a meglepett elnöknek, hogy "Bush elnök üdvözletét küldi".

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter a CBS televíziónak adott nyilatkozatában közölte: a szombat este elfogott iraki diktátort hadifogolynak tekintik, és a hadifoglyokra vonatkozó genfi konvenció előírásainak megfelelően bánnak vele.

Valki László nemzetközi jogász az [origo] kérdésére elmondta: a hadifoglyok tartására vonatkozó egyik legalapvetőbb szabály az, hogy megfelelő körülményeket kell biztosítani számukra, étellel, itallal kell őket ellátni. A hadifoglyokat nem szabad arra kényszeríteni, hogy hírszerzési információkat adjanak át, és lehetőséget kell adni arra, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői felkereshessék őket.

A genfi konvenció szerint a hadifoglyokat a háború befejezését követően szabadon kell engedni, kivéve akkor, ha bűncselekményt követtek el, amelyért bíróság előtt felelnek. Szaddám esetében nyilvánvalóan ez történik majd. Mindezek mellett biztosítani kell azt is, hogy a csláadtagok kapcsolatba léphessenek a fogollyal, Valki szerint azonban a mostani esetben erre kevés az esély.

A nemzetközi jogász úgy véli, hogy Rumsfeld vélhetően azért beszélt a genfi konvenciók betartásáról, mert az amerikaiak ezzel is elejét akarják venni annak, hogy Szaddám mártírrá váljon. Erre azért is szükségük lehet az amerikaiaknak, mert a vasárnapi utcai ünneplés után Szaddám hívei is hallatják hangjukat.

Feloszlatták a Szaddám-hívők tüntetését

Hétfőn mintegy 300 iraki diák tartott a volt iraki elnök melletti rokonszenvtüntetést Tikrít városában. A felvonulók tiltakoztak Szaddám elfogása ellen, és azonnali szabadon engedését követelték. A fiatalok olyan jelszavakat kiabáltak, öklüket a magasba tartva, mint "Vérünk és lelkünk feláldozásával is megvédünk, Szaddám Huszein", "Egész Irak zengje Szaddám Huszein dicsőségét", "Isten a legnagyobb, Amerika minden nép ellensége". A tüntetést a helyi iraki rendőrség és amerikai katonák feloszlatták, több személyt őrizetbe vettek.

Rumsfeld a CBS-nek adott interjúban közölte azt is, hogy megkezdődött a fogoly kihallgatása, de Szaddám Huszein nem mutat készséget az együttműködésre, egy sor dologról nem hajlandó beszélni. A riporter kérdésére válaszolva az amerikai védelmi miniszter tagadta, hogy amerikai vallatói kínzással próbálnának információkhoz jutni az iraki diktátortól.

A Time című amerikai magazin hétfői számában is arról írt, hogy Szaddám nem volt túl együttműködő az elfogását követő első kihallgatásain. A lap szerint az exelnök rá jellemző szófordulatokkal válaszolt a neki feltett kérdésekre. Hevesen vitatta, hogy az általa vezetett iraki rendszer tömegpusztító fegyvereket birtokolt volna. A volt diktátor szerint a tömegpusztító fegyverekről szóló állításokat az amerikaiak találták ki - idézte tovább az amerikai titkosszolgálat egyik munkatársát a magazin.

Arra kérdésre, hogy miért akadályozta az ENSZ fegyverzetellenőreinek munkáját, Szaddám Huszein így válaszolt: "Nem akartam, hogy az elnöki palotákba behatoljanak, és magánkörnyezetünket zavarják." Amikor hogyléte felől érdeklődtek, a bagdadi repülőtéren fogva tartott Szaddám így felelt: "Szomorú vagyok, mert a népem rabságban van."

Szaddám elfogása után Ricardo Sanchez tábornok, az Irakban lévő amerikai erők parancsnoka még úgy nyilatkozott, hogy az elfogott iraki diktátor "bőbeszédű, és kész az együttműködésre". Újságírók magukat megnevezni nem óhajtó illetékesektől azt a tájékoztatást kapták, hogy első kihallgatásán Szaddám Huszein tagadta, hogy tömegpusztító fegyverekkel rendelkezett volna. "A tömegpusztító fegyverek gyártására vonatkozó programot csak az Egyesült Államok találta ki, hogy háborút indíthasson ellenünk" - mondta. Az első kihallgatások során a tömegpusztító fegyverek ügyénél is fontosabb kérdés az amerikaiak számára az, hogy vajon mit tud Szaddám Huszein az országot megszálló koalíciós erők és a velük együttműködő irakiak elleni támadásokról, azok irányítóiról.

Szaddám Huszeint szombat este egy szűk, pinceszerű helyiségben fogták el az amerikai erők. A volt elnök nem tanúsított ellenállást. Rajta kívül két másik irakit is őrizetbe vettek, és lefoglaltak több fegyvert, valamint 750 ezer dollárnyi készpénzt. Arról nem közöltek információt, hogy jelenleg hol tartják a volt iraki elnököt. A nyomra vezető információt egy Szaddám Huszeinhez közel álló család egyik tagjától kapták az amerikaiak.

Nem sokáig tartott az irakiak öröme

A volt diktátor elfogása utáni örömünnep Irakban hétfőn gyorsan mérséklődött, miután a helyi lakosság ismét véres eseményekkel, illetve a hétköznapok gazdasági valóságával, hiányjelenségekkel és folyamatosan növekvő árakkal találta szemben magát - áll az MTI összefoglalójában.

Vasárnap még nagy volt az öröm
Az irakiak még hétfőn is viszonylag lelkesen ünnepelték Szaddám Huszein vasárnap bejelentett kézre kerítését, és örömüket fejezték ki, hogy az egykori diktátor felelni fog tetteikért. Sokuk örömét azonban már beárnyékolták az aznapi újabb halálos merényletek, amelyek kapcsán ismét kifejezésre juttatták azt a vélekedésüket is, hogy április óta problémáikat az amerikai erők jelenléte okozza.

Egy bagdadi boltos például kijelentette, hogy nagyon elégedett ugyan Szaddám elfogásával, de - mint mondta - mindegy, hogy a diktátor egy lyukban bujkál, vagy börtönben van, attól neki nem lesz ennivalója, nem jelent nagyobb személyes biztonságot, és nem oldja meg gyermekeinek iskoláztatását. Egy fogorvos ugyancsak arról beszélt, hogy nagyszerű dolog Szaddám kézre kerítése, de az utóbbi hónapokban már nem ő volt, aki felsrófolta az árakat, illetve különféle termékek növekvő hiányához vezette a gazdaságot. Utóbbi hozzátette, Irak nem a szegény Afganisztán, hanem olajország, amelynek gazdagnak kellene lennie.

Egy ingatlankereskedő úgy vélekedett, Szaddám és az amerikaiak között az egyetlen különbség, hogy az előbbi titokban, az utóbbiak viszont nyilvánosan ölték az irakiakat. Kijelentette, eddig hiába vártak olyan eszmények megvalósulására, mint a biztonság, szabadság, jólét, amelyeket az amerikaiak ígértek. Hozzátette: talán most, hogy elfogták Szaddámot, ezek közül megvalósítják valamelyiket.

A volt elnök elfogásáról szóló hírt követő napon Bagdad térségében két rendőrőrsnél öngyilkos merényleteket követtek el, amelyekben civilek is megsebesültek. George Bush amerikai elnök vasárnap maga is figyelmeztetett arra, hogy Szaddám rabságba vetése nem állítja meg azokat a támadásokat, amelyeket olyan emberek követnek el, akik "nem fogadják el, hogy a Közel-Kelet szívében növekszik a szabadság".

Az amerikaiak még nem döntöttek Szaddám sorsáról

Az amerikai hatóságok egyelőre még nem döntöttek arról, hogy elfogása után mi történjék Szaddám Huszeinnel. Az egyik lehetőség az, hogy a néhány nappal ezelőtt létrehozott iraki emberi jogi törvényszék elé állítják. A kormányzótanács szerdán hozta létre a szóban forgó különleges bíróságot azzal a céllal, hogy az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények és a háborús bűnök miatt felelősségre vonhassák a megbuktatott rezsim vezető képviselőit.

George Bush amerikai elnök vasárnap, a Fehér Házban tartott rövid beszédében sem mondott konkrétumokat. Bush azt mondta: Irak volt diktátorának az igazságszolgáltatás előtt kell számot adnia tetteiről Ez volt az amerikaiak egyik legfőbb célja a volt diktátor hatalmának megdöntése óta. A terrorizmus elleni harc azonban könyörtelenül folytatódik - tette hozzá.

Vasárnapi bagdadi sajtóértekezletén Ricardo Sanchez tábornok, az amerikai erők parancsnoka csak annyit mondott, hogy az Egyesült Államok vezette koalíció még nem döntött arról, mi legyen Szaddám Huszein sorsa.

Straw: Amerikában halálra ítélhetik Szaddámot

Jack Straw brit külügyminiszter, aki hétfőn válaszolt a londoni külügyminisztériumban újságírók kérdéseire, azt mondta: még nincs döntés arról, hogy Huszeint milyen jogi fórum előtt vonják felelősségre, de az irakiak valószínűleg "erősen szorgalmazni fogják", hogy a volt elnököt Irakban állítsák bíróság elé. Straw utalt a nemzetközi büntetőbírósági eljárás lehetőségére is, megjegyezte ugyanakkor, hogy az alapelvek szerint amikor csak lehetséges, az érintett ország jogrendszerére kell bízni a hasonló ügyek elbírálását.

Tony Blair brit miniszterelnök vasárnapi nyilatkozatában arról beszélt, hogy Szaddám elfogásával lehetőség nyílik arra, hogy a volt elnököt iraki bíróság előtt vonják felelősségre. Blair ezzel gyakorlatilag elébe ment azoknak az esetleges amerikai törekvéseknek, amelyek célja a volt diktátor amerikai bíróság elé állítása lenne.

Straw a hétfői sajtótájékoztatón ugyanakkor - arra a kérdésre, hogy milyen büntetést tart elképzelhetőnek Huszein esetében - egyértelmű utalást tett arra, hogy az exdiktátort halálra is ítélhetik, ha amerikaiak ítélkeznek felette. A brit külügyminiszter megjegyezte, hogy bár Nagy-Britannia már eltörölte a halálbüntetést, a Biztonsági Tanács öt tagállama közül kettőben (ezek egyike az Egyesült Államok) aktívan alkalmazzák.

Az MTI által a volt diktátor elfogása után kérdezett egyik neves londoni szakkommentátor mindazonáltal kizártnak tartotta a halálbüntetést abban az esetben is, ha Huszeinnek amerikai bíróság elé kellene állnia. Paul Beaver, a Homeland Response című, belbiztonsági kérdésekre és az iraki válságra összpontosító brit szakkiadvány főszerkesztője még vasárnap azt mondta: ez egyrészt a nemzetközi közösség ellenállásába ütközne, másrészt az amerikaiak is tudják, hogy Huszeint mártírrá avatnák, ha kivégeznék, és ez "az utolsó dolog a világon, amit akarnak".

Az irakiak helyben akarnak ítélkezni Szaddám felett

Ahmed Csalabi, a kormányzótanács tagja vasárnap azt közölte, hogy a bukott diktátort mindenképp bíróság elé állítják, és a tárgyalás nyilvános lesz. Abdel-Azíz al-Hakím, a kormányzótanács jelenlegi elnöke közölte, hogy a bíróság kivizsgálja mindazokat a bűncselekményeket, amelyeket Szaddám 1968. július 17., a Baasz Párt hatalomra jutásának napja és 2003. május 1. között követett el. Ezen a napon jelentette be Bush amerikai elnök, hogy a főbb harci cselekmények véget értek.

A törvényszék napirendre tűzi az iraki kurdok tömeges kivégzését a nyolcvanas években, továbbá a kurdok és a síita muzulmánok felkelésének elfojtását az 1991-es öbölháború után. Ezen kívül - mint al-Hakím közölte - kivizsgálják az Irán ellen elkövetett bűncselekményeket - Irak 1980 és 1988 között vívott véres háborút Irán ellen -, továbbá a Kuvait elleni 1990-es inváziót, ami az öbölháborúhoz vezetett.

Az amerikai megszálló hatóságok felfüggesztették a halálos büntetést, s iraki hivatalos személyiségek ezzel kapcsolatban közölték: esetleges visszaállításáról csak akkor döntenek majd, ha a hatalomátadás tervének megfelelően egy ideiglenes kormány 2004. július 1-jén átveszi a hatalmat. Az emberi jogi törvényszék minden valószínűség szerint csak hónapok múlva kezdi meg tevékenységét.