Egymásra mutogatás

Az egész világ az élelmiszerek és az energia magas áráról papol. Az egésznek a harmadik világ országai isszák meg a levét. Így aztán nem meglepő, hogy geopolitikai szinten elkezdődött egyfajta mediális háború, mely célja rábírni a politikailag semleges államokat, döntsék el végre, kinek – a Nyugat vagy a Kelet – az oldalára állnak.

A napokban az orosz államfő azt mondta, hogy a magas élelmiszerárak nem a fekete-tengeri kikötőblokáddal függnek össze, hanem mindez az Egyesült Államok monetáris politikájának az eredménye. Vlagyimír Putyin szerint az áremelkedés akkor kezdődött, amikor 2020 februárjában a Fedu a közelgő koronaválságra igencsak masszívan reagált.

„A partnereink rengeteg hibát elkövettek, és most áldozati bárányt keresnek” – tette hozzá az orosz elnök. A magas élelmiszerárakhoz hozzájárult a műtrágyaválság is, amit a földgázhiány idézett elő. Ez pedig az Európai Unió „rövidlátó energetikai politikájának” a következménye.

Már jóval az orosz államfő kijelentése előtt ő maga is az amerikai elnök kritikájának a célpontjává vált. Joe Biden áprilisban a magas infláció okaként „Putyin árvágtáját” jelölte meg. Ezzel a logikával azonban az a probléma, hogy gyakorlatilag az egész infláció megugrása még jóval az előtt történt, hogy Oroszország rátámadt Ukrajnára.

Oroszország kétségkívül hozzájárult a globális inflációhoz, de nem a múltbeli növekedéséhez, hanem inkább a jövőbeni magas szinten tartásához, éspedig a magas energia- és élelmiszerárakon keresztül. Ellenben az USA a fiskális csomagjaival jelentősen elősegítette az infláció fokozódását. Az amerikai elnököt a republikánusok hosszabb ideje bírálják azért, mert az expanzív fiskális politikájával hozzájárult a magas inflációhoz. Amikor a világot a Covid sújtotta, és összeomlottak a globális szállítási hálózatok, a háztartásoknak nyújtott csaknem kétbillió segély nagyon terméketlen talajra hullott.

Az emberek hirtelen nagy összegű készpénzhez jutottak, miközben korlátozott volt az áruk és a szolgáltatások kínálata. Ennek az eredménye lett aztán az, hogy egy csapásra megugrottak az árak, és emelkedtek a fizetések.

Múlt hét vége felé nagy ellentmondás alakult ki – az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen állítólag nyomást gyakorolt az elnökre, hogy a gazdaságélénkítő csomagját egyharmaddal zsugorítsa össze. „Attól tart, hogy a fogyasztók és a vállalkozók zsebébe dugott pénz megemeli az árakat akkor, amikor a világjárvány miatt hiány alakul ki azokból az árucikkekből, melyek iránt óriási volt a kereslet” – mutatott rá Owen Ullman író, aki Janet Yellen önéletrajzi művén dolgozik. A pénzügyminiszter asszony erre aztán úgy reagált, hogy ez nem igaz, és a csomag teljes mértékben élvezi a támogatását. Ennek ellenére előtte elismerte, hogy az infláció megjósolásával kapcsolatban tévedett, amikor azt várta, hogy csak ideiglenes lesz. „A gazdaságban előre nem látható és óriási sokkok következtek be, melyek megemelték az élelmiszerek és az energia árát, és nagyon összeszűkítették a tölcsér torkát a kínálat oldalán, ami a gazdaságra negatív hatással volt – abban az időben ezt nem értettem teljesen” – mondta Yellen.

Biden és Putyin egyaránt felelős a magas globális inflációért. Annak ellenére, hogy az USA-ban az infláció már kezd csökkenni, egyértelműen nehéz lesz elérni a jegybank által kitűzött célt – ez vagy gazdasági recesszió, vagy a részvények újabb visszaesése révén fog csak megvalósulni.

A szerző a Trend főszerkesztője