Nem nagyon lehetne jobban huszonegyedik századi a jelenség, minthogy egy huszonéves amerikai fiatal katona „pusztán” szociális okokból osztotta meg a hírszerzés legbizalmasabb dokumentumait.
Egy újabb óriási fekete hattyú
A 21 éves Jack Teixeira a saját kis közösségimédia-csoportjában körülbelül két tucat tinédzserrel osztotta meg feltehetőleg sok-sok hónapja a titkosszolgálati anyagokat. Az egy külön jó kérdés, hogy hogyan tudják az USA-ban jobban szabályozni, hogy ki mihez fér hozzá, hiszen egy ekkora rendszerben mindig van ereszték. Azonban ilyen típusú elkövetői profi l ilyen kárt eddig még nem okozott: azért tette közzé a dokumentumokat, mert azt a maroknyi fiatalt akarta „nevelni”.
A Covid-időszakban kialakult online csoportban barátságok alakultak, Teixeira a családjának tekinthette őket, egyfajta apafigurát alakított a nála is fiatalabb tinédzserek felé. A világ titkaiba akarta őket bevezetni, hogy „helyesen” tájékozódjanak – legalábbis az eddig nyilvánosságra lépett csoporttagok így számoltak be a közös élményükről.
Teixeira tehát nem árulást tervezett, nem a világ kormányainak öszszeesküvését akarta leleplezni, nem gyűlölt kifejezetten egy vagy más csoportot, rasszt vagy országot. Ezért is volt rendkívül színes a sok dokumentum, amit megosztott, mert szépen válogatott aközött, ami a fiatalok számára érthető és szerinte fontos.
Eleinte kézzel átgépelte a tartalmakat, feloldva a szolgálati zsargont, később indult el az, hogy befotózta (a letartóztatásához vezető konyhapulton is, többek közt) a dokumentumokat, és úgy posztolta. Persze törvényszerű, hogy kikerülnek egy ekkora körből, főleg, hogy az online közössége messze nem csak amerikaiakból állt, jelentős számban voltak kelet-európaiak, és más kontinensekről is. Eredetileg katonai felszerelésekről csevegtek.
A Covid-időszak alatt a fi atalok mentális egészsége minden mérés szerint komoly kihívással nézett szembe, Teixeira a magányát akarta oldani, közösséget keresett. Hogy az online felületek ennek milyen illúzióját kínálják, annak ez most egy ékes és egyben elrettentő példája lesz, de alighanem ismerünk a környezetünkben is olyan fiatalokat, akik identitásuk nagyobb részét online alakították ki, mintsem a parkban a padon ücsörögve.
Összeér a társadalmi fragmentáció, a nukleáris családok, a Covid és a közösségi média hatása, gyakorlatilag berobbanva a geopolitikába. Ezzel eddig nem számoltunk, egy újabb óriási fekete hattyú – vagyis előre láthatatlan, de nagy hatású esemény ez. Ahogy az angol mondaná: more to come – bőven lesz még ilyen.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.