Egy kis kiskológia

A kormányoldal láthatóan tart tőle és politikai ellenfélként kezeli, a jobboldali értelmiségiek minden reményüket benne látják, miközben Kiskától inkább tanulni kell, mint reménykedni benne.

Az államfő nézeteivel lehet vitatkozni, de azzal nem, hogy profi módon kommunikál és alaposan átgondolja a kijelentéseit. Emellett az, amit mond, nem illeszthető bele a politikai árokásásba, nem tartozik egyetlen hagyományos értelemben vett táborhoz sem, ezért is tartja veszélyesnek minden ambiciózus politikus.

Újévi beszédében megjelentek a társadalmi és aktuálpolitikai témák is. Nagy szükség volt arra, hogy egy hitelesnek ható politikus-közszereplő megnyilvánuljon a gyűlöletkeltés témájában – értelmes embereknek nem arról kellene beszélgetniük a reggeli kávé mellett, hogy kit és miért kéne felakasztani, lelőni, elüldözni vagy megfélemlíteni. Az internetes gyűlölködés elrontja a napunkat és nehezen múló rosszkedvet okoz, erre meg kinek van szüksége?

Szóba került az elnöki beszédben az egészségügy és az oktatás is, mindkét területen sokadszorra várhatóak reformok. Ahhoz képest, hogy Szlovákia az ország utolsó tíz évéből nyolcat (elvileg) baloldali kormány irányítása alatt töltött, a kórházakra és az iskolákra rápillantva az embernek nincs az az érzése, hogy jóléti államban él. A szétlopott, helyi szinten alulfinanszírozott struktúrák rendberakása alapvető feladat lenne, természetes, hogy egy államfő fontosnak tartsa a lakosság komfortérzetének növelését.

Kiska a dicséret mellett bírált is, a korrupció ügyében – márpedig ennek a felszámolására gyakorlatilag nincs esély a jelenlegi kormány alatt. Robert Kaliňák belügyminiszter pozíciója bő fél év elteltével is biztosnak tűnik, a politikai felelősséget elmaszatolták, politikusokra nézve a gazdasági visszaélés nem járt semmilyen következménnyel. Kiska üzenete azt jelzi, hogy az államfő a későbbiekben sem kerüli a konfliktusokat a kormánnyal, ha a korrupcióról lesz szó.

Miért kell ennyi teret szentelni egy újévi beszédnek? Kiska mondanivalója azért fontos, mert Szlovákia politikai jövője idén is borongós lesz, folyik az alternatívák keresése. Marián Kotleba különösebb aktivitás nélkül is egyre népszerűbb, az „illedelmes” kormány koncepcióját a Smer vagy az SNS vezető szerepével kell elképzelni, a jobboldal pedig továbbra is tetszhalott állapotban van. Rychard Rybníček TOSKA-ja csak formálisan létezik, de már több a haragosa, mint a támogatója, a jobboldal másik reményeként kezelt Progresszív Szlovákia pedig párt helyett egyelőre egyfajta beszélgető platform. Ebben a környezetben egyre többen várják, hogy az államfő mutatja meg a politikai kiutat. Kiska várhatóan inkább a következő elnöki mandátumára összpontosít, pedig a mondanivalójából is lehetne tanulni. Hiszen az államfő mindenkinek azt mondja, amit az érintett réteg hallani szeretne. Így lehet népszerűvé válni és népszerűnek maradni.