Drága húsvét

Az eurózóna inflációja márciusban a vártnál gyorsabban csökkent, és már csak 6,7 százalékot ért el. A szlovák infláció természetesen ennél sokkal magasabb szinten mozog, de jelenleg már ez is csökkenő tendenciát mutat. A Szlovák Nemzeti Bank legújabb prognózisa szerint az év vége felé már Szlovákiába is visszatér az egy számjegyű infláció, és a jövő évben az átlagos inflációt már a sokkal jobban elviselhető 6,7 százalékon látják a jegybank elemzői. Az elemzői optimizmust legfőképpen az fűti, hogy a villamos energia és földgáz piaci ára rég nem látott értékekre csökkent, és ha nem történik komoly geopolitikai baj, ez a trend az elkövetkező hónapokban is folytatódik majd.

Az európai lakosok azonban mégsem teljesen gondtalanok, ami annak következménye, hogy Marxot és Engelst idézve egy kísértet járja be Európát – a magas élelmiszerárak kísértete. Az élelemiszer-infláció az EU szinte mindegyik tagországában makacsul magas, amit jól mutat az eurózónából származó márciusi adat, mely szerint az élelmiszer-infláció 15,4 százalékos volt, ami magasan meghaladta az egész fogyasztói kosarat magába foglaló infláció mértékét. Az Eurostat részletes februári adatait áttekintve jól látható, hogy az EU szintjén leggyorsabban az olyan alapvető élelmiszerek ára nőtt, mint a kenyér, a tej, a tojás, az étolaj, a cukor vagy a hús. Az élelmiszerek ára leggyorsabban a mi közép- európai régiónkban növekedett, ami azért különösen aggasztó, mert itt a fogyasztók bevételük nagyobb részét költik élelmiszerekre, mint a nyugat-európai társaik. A gyorsan növekvő élelmiszerárak ezért a háztartások egyre növekvő részének jelentenek egzisztenciális kihívást.

Mint annyi minden, a gyorsan növekvő élelmiszerárak is elsősorban az ukrán–orosz háborúhoz köthetőek. Ennek következtében sok mezőgazdasági termék világpiaci ára gyorsan növekedni kezdett, és az élelmiszeripart még a növekvő energiaárak is fojtogatni kezdték. Ebből a kettős szorításból nem volt kiút, és ennek következtében az élelmiszerárak értelemszerűen növekedni kezdtek. Ma azonban már a mezőgazdasági termékek és az energiahordozók világpiaci ára egyaránt lenyugodott, de az élelmiszerek árcsökkenése ennek ellenére sem csillapodott. Nem véletlen ezért, hogy sok országban a domináns kiskereskedelmi áruházláncok kerültek gyanúba, hogy ők nyerészkednek a magasabb árakon a fogyasztók kárára.

A kellemetlen igazság viszont az, hogy a kormányok nem sok mindent tehetnek az élelmiszerárak növekedése ellen. A hatósági árak bevezetését nem sok kormány meri megkockáztatni, és a magyar példa is jól mutatja, hogy az élelmiszer-infláció ezek ellenére is rendkívül magas tud maradni. Részleges könnyítést hozhat a fogyasztóknak az élelmiszerekre kivetett hozzáadottérték-adó csökkentése, de ennek hosszabb távon komoly negatív költségvetési hatásai vannak. Több európai kormány a kiskereskedelmi áruházláncok árképzésének ellenőrzését szigorítja, vagy pedig önkéntes árstopban próbál kiegyezni velük. Itt keresendő az önkéntes szlovák élelmiszerárstop ötlete is, mely a francia példából merít leginkább ihletet. A Nemzetközi Valutaalap elemzői szerint viszont ezek a gazdaságpolitikai lépések egyaránt kevéssé optimálisak, és ezek helyett az alacsony jövedelmű háztartások célzott támogatását javasolják.

A húsvéton sajnos már semmi sem segít, ez mindannyiunk számára drágább lesz. Jó esély van viszont legalább arra, hogy a karácsonyi bevásárlás már kevésbé fájdalmas lesz.