Dőlnek a rekordok

Az utóbbi években rekordokat döntöttek a nyarak, a feljegyzések kezdete óta mért legforróbb nyárra általában egy még forróbb következett. Így volt ez 2022-ben is, amint ez az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának adataiból kiderült.

Ahogy melegszik az öreg kontinens, úgy gyorsabbodik a gleccserek olvadása, gyakrabban fordulnak elő egyre terjedelmesebb száraz időszakok. Kevesebb csapadék hullik, viszont, ha hullik, akkor szakad, és rövid időn belül annyi eső esik, hogy a kiszáradt, megrepedezett talaj azt nem is képes teljesen felszívni.

Ha légkörünk melegszik, akkor vizeink is melegszenek. Ha pedig a vizek melegszenek, akkor egyrészt algásodnak, másrészt gyorsabban párolognak. És a csapadékhiány által az, ami elpárolog, nem töltődik fel. A csapadék Európa magashegységeiben is hiányzik, így a gleccserek sem regenerálódnak. Hó nélkül ez nem megy. És mindez megzavarja a természetes vízkörforgást. Gondoljunk csak bele, hogy ez a tél az egyik legszárazabb tél volt valaha!

A nagy szárazság következtében még erdeink is kiszáradnak, a sok elszáradt növényi anyag gyújtósként működik, így egyre gyakrabban fordulnak elő erdőtüzek is, amelyek az állatok és emberek életterét pusztítják.

Ennek a felmelegedésnek persze nemcsak környezeti, hanem egészségügyi, társadalmi és gazdasági következményei is vannak, nem is kicsik.

2022-ben június és augusztus között a rekordhőség következtében több mint 20 000 ember vesztette életét. És nem csak az idősebb lakosok szenvednek a hőségtől. Ha az emberi test hosszabb időn keresztül van kitéve magas hőmérsékleteknek, az befolyásolja szervezetét, mindegy, hogy fiatal és fitt, vagy öreg és egészségügyi állapota már nem optimális. A sok halotton kívül ott a még több olyan ember, aki a hőség következtében egészségügyi problémákkal küzd és kórházi ellátásra szorul, ám az egészségügy Európa-szerte siralmas állapotba lett spórolva. Így már az egyéb fertőzésekben, akut és krónikus betegségben szenvedő, onkológiai problémákkal küszködő emberek által az összeomlás határára került nem egy kórház az EU-n belül, függetlenül attól, hogy a gazdagabb nyugati országokról beszélünk, vagy a szegényebb keleti tagokról.

A gazdasági következmények több szektorban is meglátszanak. Az egyik legjelentősebb a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Az emelkedő hőmérséklet, az egyre extrémebb időjárás-kilengések következtében hova tovább több terméskiesés vár ránk. Szárazság, viharok, jégeső – ez nem kedvez a termesztőknek. A hiányzó termést valamivel kompenzálni kell, így a gazdag Európa élelmiszerimportokra szorul, ami által tovább függünk majd más országoktól. De ne feledjük, hogy terméskiesések világszerte előfordulnak, így globálisan is egyre törékenyebb a gazdasági import-export kártyavár, ami az utóbbi évtizedek alatt létrejött.

A szárazság következtében olyan ipari ágazatok is veszélybe kerülnek, amelyek a modern világ, a zöld jövő megteremtéséhez kulcsfontosságúak. A számítógépes csipek és az elemek előállítási folyamatai, valamint azon anyagok kitermelése, amelyekből ezeket a dolgokat előállítjuk, nagyon sok vizet igényelnek.

A klíma- és a környezetkatasztrófa nem absztrakt jövőbeli problémák, ezek már reálisan befolyásolják életeinket. És pont ezért olyan elszomorító, hogy Szlovákiában a politikai vitákban ez a téma szinte nem szerepel. Nem foglalkozik vele senki. Mindenki úgy tesz, mintha minden jó lenne. Elképesztő tudatlanságról és műveletlenségről tanúskodik ez a tény.

Vajon megváltozik ez az előre hozott választásig? Fel fogja ezt a témát karolni valamelyik párt? Esetleg valamelyik magyar párt, netán az egész Szövetség? Helyén lenne a dolog. Itt van az esélye a magyar pártoknak, hogy példát mutassanak. Ki tudja, lehet, hogy még rekordokat is dönthetnének.