Civilizációk összecsapása készül?

A hangulat valószínűleg még jelentősen romlani fog az Európai Unió által tegnap közzétett országjelentés után, amelyben Brüsszel Törökország haladását értékeli az uniós csatlakozással kapcsolatos fejezetekben. Amint az már az országértékelő közzététele előtt kiszivárgott, a jelentés szinte mindegyik jelentős kérdésben hiányosságokat mutatott ki.

Elkerülhető a civilizációk összecsapása?

A Törökország és az EU közötti kapcsolatok további romlásának következményei drámaiak lehetnek. A tét az a vízió, amely szerint be lehet fogadni egy muzulmán nemzetet a liberális európai társadalmak sorába, bizonyítandó, hogy nem elkerülhetetlen „a civilizációk összecsapása“ a Nyugat és az iszlám között. Elemzők szerint éppen ezért fogják a felek várhatóan folytatni a tárgyalásokat, soha nem kockáztatva meg a nyílt szakítást, mivel azzal olyan üzenetet küldenének a muzulmánoknak szerte a világban, hogy a Nyugat nem kész egyenrangú félként kezelni őket. „Természetesen támogatom az EU-csatlakozást – mondta Bayram Kapici, 38 éves biztonsági őr – De az a kérdés, hol lesz a helyünk az EU-ban? Arra gondolok, hogy muzulmánok vagyunk. Vajon barbárként tekintenek ránk?”

Az EU a nacionalisták kezére játszik

A Törökország csatlakozása iránti lelkesedés drámaian lehűlt mindkét oldalon, miközben a török vezetők szenvedélyes kijelentései, miszerint „a civilizációk szövetsége” léphet a helyére a rettegett „összecsapásnak”, kezdenek üresen csengeni. A törökök körében 50 százalék alá zuhant a EU-tagság támogatása. Sokan úgy vélik, hogy az Európai Unió elvárásai – a sértésként érzékelt gyakori kritikák és látszólag végtelen reformkövetelések – közvetlenül a nacionalisták és az iszlámisták kezére játszanak, akik arra várnak, hogy lecsapjanak a megtört és defenzív török pszichére.

Brüsszeli kifogások

Eközben Európának valóságos panaszáradata van Törökországgal szemben. Kifogásolja, hogy Ankara nem hajlandó objektíven szembenézni a múlttal, különös tekintettel az örmények I. világháború idején történt lemészárlására, amelyet számos történész népirtásnak nevez. További probléma a török kormány hajthatatlansága Ciprus görög nyelvű részének elismerése kapcsán; az ország siralmas mérlege az emberi jogok és a kurd kisebbséggel való bánásmód terén; a szólásszabadsággal szembeni intoleranciája, ami odáig megy, hogy a „törökség megsértése” bűntettnek minősül. Nem utolsó sorban Ankara nem hajlandó feladni az iszlám kultúra olyan elemeit, mint a házasságtöréssel és a homoszexualitással szembeni merev álláspont.

Görög lobbi

Sokan Törökország régi riválisait, Görögországot és Ciprust hibáztatják a növekvő keserűség miatt, állítva: ezek azért lobbiznak az EU-ban, hogy az unió lépjen fel keményen Törökországgal szemben. Törökország nem ismeri el a ciprusi kormányt, ellenben a sziget északi részén működő, nemzetközileg el nem ismert török kormányt támogatja.

Mi történne, ha kudarcba fulladnának a tárgyalások?

Először is elveszne az a jelképes gesztus, hogy egy muzulmán demokratikus nemzet integrálódik a Nyugatba. Törökország 71 millió polgára, akiket az 1920-as években lezajlott társadalmi átalakulás óta arra neveltek, hogy Európára mint ihlető forrásra tekintsenek, kénytelen lesz máshol keresni a pozitív példákat. „Nem kérdés, hogy ebből a nacionalisták húznak hasznot“ – jelentette ki Hakan Yilmaz közvélemény-kutató, a politikai tudományok professzora. A közel-keleti, közép-ázsiai és észak-afrikai iszlám országok, amelyekkel Törökország iszlám gyökerű kormánya egyre erősebb kapcsolatokat épít ki, természetes pótlékot jelenthetnek, ha Törökországot az EU elutasítja. Ugyanakkor az utca embere úgy gondolja: szó sem lehet az EU-val való teljes szakításról.

Az EU a „karzatnak” játszik

Yilmaz szerint számos EU-vezető a „karzatnak játszik” azzal, hogy nyíltan lekezeli Törökországot. „Az unió közvéleményének egy része vevő az efajta megalázásokra – különösen Franciaországban” – mondta, utalva arra, hogy egy francia törvényjavaslat bűntettnek tekintené, ha valaki azt állítaná: a törökök nem követtek el népirtást az örmények ellen. Mindazonáltal mindkét oldalon vannak olyan vezetők, akik igyekeznek a kapcsolatot olyan siralmassá tenni, hogy Törökország magától kivonuljon a tárgyalásokról – mondta Ilter Turan, az isztambuli Bilgi egyetem politikai elemzője. Szerinte azonban a török közvélemény, a jelenlegi EU-ellenes hangulat ellenére, ízekre szedné azt a török kormányt, amely kivonulna az EU-tárgyalásokról.

Egyenlő feltételekkel az unióban

A kulcskérdés az, miként tudná a Nyugat meggyőzni Törökországot arról, hogy megváltozzon – anélkül, hogy megsértené a nemzeti büszkeségét „Egy dolog van, amiben a török közvélemény fölöttébb hajthatatlan – mondta Turan, a lényegét ragadva meg a kérdésnek – Ha benne kell lenni az unióban, akkor egyenlő feltételekkel legyünk benne”. Kapici nem hiszi, hogy az EU valaha is befogadja tagjai közé Törökországot, de már az is jó az országnak, hogy megpróbálja. „Muzulmán vagyok, istennek hála – mondta – De nem akarok része lenni egy arab uniónak vagy valami hasonlónak. Törökországnak mindenképpen jobb Európa oldalán állni.”