Bűntetlen előéletűek maradtak a hajléktalan-verő rendőrök

Jelentősen enyhítette a Fővárosi Bíróság másodfokú jogerős ítéletében annak a három rendőrnek a büntetését, akik egy hajléktalant bántalmaztak január 14-én a fővárosban. Az eljárás adatai szerint a rendőrök jogszerű intézkedésük során sérülést nem okozó "dorgálásban" részesítették a hajléktalant, "kokit" adtak neki, egészen kicsit meglegyintették, megsuhintották, megütötték, megrúgták. A történtekről azonban videofelvételt készített a közeli hajléktalanszálló dolgozója, így kerülhetett bíróság elé az ügy.

Első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság nyolc havi - két évre felfüggesztett - szabadságvesztéssel sújtotta a rendőröket, ami - jogerőre emelkedése esetén - a testülettől való eltávolításukhoz vezetett volna. Védői fellebbezés folytán azonban az FB elé került az ügy, ahol az első- és másodrendű vádlottak büntetését egyaránt négy havi, egy évre felfüggesztett szabadságvesztésre enyhítették, és egyúttal előzetes mentesítésben részesítették őket. A harmadrendű vádlott büntetése 100 ezer forintot meghaladó pénzbüntetés.

Így mindhárom elítélt rendőr büntetlen előéletűnek tekintendő, nem kell őket a rendőrségtől automatikusan eltávolítani, szolgálatban megtartásukról majd az arra jogosult szerv dönthet. A PKKB elsőfokú ítélete a felfüggesztett szabadságvesztések mellett egységesen 40 ezer forint pénzmellékbüntetést is kiszabott, ezt a FB a másodrendű vádlott esetében 60 ezer forintra emelte.

Az FB szóbeli indoklásában kiemelte, hogy az általános bírói gyakorlathoz képest eltúlzottak voltak az elsőfokú ítéletben alkalmazott szankciók. A három rendőr cselekményét első és másodfokon egyaránt hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségének minősítették, amit az ítélkezési gyakorlat sok esetben pénzbüntetéssel szankcionál, felfüggesztett szabadságvesztést pedig inkább olyan ügyekben szabnak ki, ahol látható sérülés is keletkezett. Erre pedig ezúttal nem volt adat.

Az FB hivatkozott a Legfelsőbb Bíróságra is, amelynek eseti döntései szerint, ha a bíróság nem alkalmazza mellékbüntetésként a szolgálati viszony megszüntetését - ahogy ez jelen esetben is történt - akkor felfüggesztett szabadságvesztés mellett általában nem mellőzhető az előzetes mentesítés.

Az FB indoklása szerint az elsőfokú ítélet további enyhítését az első-, másodrendű vádlottak esetében gátolta az, hogy előéletük nem makulátlan, illetve az elsőrendű vádlott jelenleg is büntetőeljárás hatálya alatt áll.

Az eljárás adatai szerint a három rendőr - közülük az egyik a BRFK akcióosztályának hadnagya - egy súlyos bűncselekmény felderítése kapcsán járt január 14-én a VIII. kerületi Dankó utcai hajléktalanszálló közelében. Tevékenységüket megzavarta, hogy egy kapualjban három hajléktalan hangoskodott. Az indoklás szerint helyesen kezdtek el intézkedni a rendőrök, ennek során az egyik hajléktalan pénzt adott vissza társának, és eközben saját korábbi vallomása szerint is "beszólt" a rendőröknek. Ez azonban a bíróság szerint semmiképpen nem teszi jogossá és nem is menti a rendőrök cselekményét. Az adott helyzetben semmifajta testi kényszer alkalmazásának szükségessége nem merülhetett fel.

A rendőrök az eljárás során mindvégig tagadták bűnösségüket és azzal védekeztek, hogy hozzá sem értek a sértetthez, illetve mozdulataikkal esetleges távozását akarták megakadályozni. Az eljárás adatai szerint a bántalmazást követően a három rendőr nevetve távozott a helyszínről.