Budapest Európa zsidó Mekkájává válik

Részletes, alapos, bő történeti visszatekintést nyújtó cikk jelent meg a Polityka című lengyel hetilap legfrissebb számában a magyar zsidóság múltjáról, holokausztjáról és mai életéről.

A szerző, Zbigniew Zbikowski idézi a magyar zsidóság jelentős része elhurcolásának és elpusztításának 60. évfordulója előtt végzett, a közvéleményt megdöbbentő felmérés eredményét, mely szerint a magyar társadalom háromnegyedének csupán halvány ismeretei vannak a magyar holokausztról, vagy egyáltalán semmit sem tud róla.

A második világháborút közvetlenül megelőző és az 1944-ig tartó időszakról szólva kiemeli, hogy a németek által megszállt Európában Magyarország a zsidóság szempontjából kivételes helyzetben volt, amelyben zsidók százezrei „védernyő alatt élhettek”. A zsidótörvények léteztek, de a harmadikról hamar kiderült, hogy nem hajtható végre, mert a hivatalnokok 20 százalékának elbocsátása lehetetlenné tette volna az állam működését. A magyar zsidóság igazi tragédiája csak 1944 tavaszán, a német megszállás után kezdődött, amikor Budapesten a hatalom valódi birtokosa a német nagykövet volt.

A cikk szerzője emlékeztet arra, hogy a budapesti gettó lakóit – bár éheztek, halálos betegségek tizedelték őket, és a nyilasok részéről jogtalanságnak, megalázásnak voltak kitéve – nem hurcolták haláltáborokba, mint például a varsói gettóba zárt hittestvéreiket. A két nagy magyar történelmi keresztény egyház, a római katolikus és a református kivette a részét a zsidók mentéséből, csak a pannonhalmi bencés apátságban több ezer zsidó talált menedéket – olvasható a cikkben. A vidéki zsidóság nagy részét, több mint félmillió embert – az akkori magyar zsidóság több mint felét – viszont 1944 tavaszán és nyarán haláltáborokba deportálták, és közülük kevesen tértek vissza – állapította meg a szerző.

A magyar zsidóság jelentős részének elpusztítását a kommunizmus évtizedeiben elhallgatták. Az auschwitzi magyar blokk korábbi kiállítása is ebben a szellemben fogant: azt igyekezett sugallni a látogatóknak, hogy a németek elsősorban az ellenállási mozgalom tagjait hurcolták Auschwitzba. A csütörtökön megnyíló új magyar kiállítás a tervező, Rajk László építész eredeti elgondolásának kompromisszumos változata, amely a pénzügyi lehetőségekhez és a szponzorok esztétikai érzékéhez igazodott – írta a szerző. Újdonsága, hogy interneten is látható lesz, és így az iskolai kirándulásoknál hatékonyabban segíti elő a reflexiót a magyarok szerepéről a holokausztban.

Az évforduló kapcsán Magyarországon nem várható olyan trauma, mint amilyet Lengyelországban két éve a jedwabnei pogromról megjelent könyv váltott ki. Nem volt ilyen hatása Kertész Imre Nobel-díjának sem, melyet főként a magyar zsidók elpusztításáról szóló könyvéért, a Sorstalanságért kapott. A szinte kizárólag Budapestre korlátozódó mai, több tízezres zsidó közösség szépen restaurált nagy zsinagógájával, a megújuló egykori zsidónegyeddel, kóser éttermekkel és kávézókkal, héber feliratokkal ad hírt a világnak létezéséről, és Budapest lassan Európa zsidó Mekkájává válik – fejeződik be a Polityka cikke.