<p>Annak ellenére, hogy az Európai Unió felett egyre gyűlnek a fellegek, és az eurózónában újra és újra válsággócok alakulnak ki, mindkét szervezet bővül. Az unió július 1-jén vette fel Horvátországot, jövőre pedig már Lettországban is az eurót fogják használni.</p>
Bővítés utáni bővülés
Ahogy az már lenni szokott, az unió jelenét illetően a negatív hírek nagyobb publicitást kapnak, de az is közismert, hogy a német gazdaság viszont lubickol az eurózónában. Mindenesetre az újabb csatlakozások ténye azt mutatja, hogy távolról sem kopott meg a két közösség fénye, továbbra is kiváltság hozzájuk tartozni. Ellenben azt is be kell vallani, hogy a csatlakozás hosszú folyamat, a belépés mai időpontját már évekkel ezelőtt rögzítették. Arról sem szabad megfeledkezni, mely régióban megy végre a bővítés. A balti államok politikailag a lehető legtávolabb akarnak kerülni Oroszországtól, Horvátország pedig szabadulni szeretne az elmaradottság szinonimájaként használt balkáni jelzőtől. Például az izlandiak már egészen másképp gondolkodnak, mára feledésbe merült, hogy a pénzügyi válság európai nyitányára Izlandon került sor. Az első bankpánik, majd az azt követő szanálás a szigetországban játszódott le. A veszély elmúltával azonban megakadtak az uniós csatlakozási tárgyalások, jóllehet öt éve még gyorsított belépési eljárásról beszéltek. De Közép-Európát is említhetnénk. Sem Csehország, sem Lengyelország, sem pedig Magyarország nem igyekszik az eurózónába, még annak ellenére sem, hogy Szlovákiának nincsenek negatív tapasztalatai. Persze nyugodtan hozzátehetjük – egyelőre nincsenek negatív tapasztalatok. Ugyanis az euróhasználat igazi veszélye a kezességvállalás: csak Szlovákia polgárai Ciprusnak 100 milliót, Spanyolországnak egymilliárd eurót garantálnak. Pillanatnyilag. A többi globális gazdasági centrummal ellentétben az EU-nak az az előnye, hogy térbelileg is tud nőni. Kanada sose lesz az USA tagállama, Vietnam se csatlakozik majd Kínához (noha erre volt történelmi példa). Viszont az EU gazdasága a csatlakozások miatt akkor is bővülni tud, ha a teljesítménye stagnál. A kérdés csak az, hogy önmagában ez segíti-e a fejlődést, hiszen mostanáig tulajdonképpen ez történt. A déli államok többsége bizony nem sokat tett hozzá az EU gazdasági potenciáljához. Egyelőre úgy néz ki, hogy Litvániát leszámítva, amelynek határozott terve, hogy két éven belül az eurózóna tagja lesz, lezárul az unió extenzív bővülése.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.