Bölcs döntéseket!

Kezdeném a jó hírekkel. Újévtől tilos láncra verni a kutyákat, csak az őrzőkutyák és szolgálati kutyák esetében tehetnek kivételt, azt is csak a szükséges időre. Családi házaknál, udvarokban tartott ebeknél ennek mostantól vége.

Az érsekújvári állatmenhely aktivistájaként nemegyszer láttam olyan sorsára hagyott állatot, amelynek az évek során belenőtt a nyakába a lánc. Fájdalmas látvány volt, ahogy az állat a többéves korlátolt mozgástér után lépni sem mert, nem hitte el, hogy futhat a többiekkel a tágas udvaron. Még a befogadó családnál is lopva, futva ette meg az eleséget.

Hatalmasakat robbannak odakint a petárdák, amikor ezeket a sorokat írom. A tíz méter magas fenyőnkről a robbanás pillanatában leszakadnak a fa csúcsán kapaszkodó utolsó tobozok. Verebek, csuszkák, vadgalambok menekülnek a kertből. Odaát egy apuka tombolja ki magát éppen, és a telkünk felé hajigálja az újabb és újabb robbanó petárdákat. A jó hír, hogy talán utoljára van rá lehetősége, mert 2024-től az F2 és F3 kategóriájú pirotechnikai termékeknek befellegzett. Sem az értékesítésük, sem a használatuk nem engedélyezett, de nem tartom kizártnak, hogy az útszéli reklámokon felbuzdulva sokan olyan mennyiségű tartalékokat halmoztak fel a villanó és robbanó szerekből, hogy még éveken át szórakozhatnak az erdőszéleken, a határtalan határokban. Rá se rántva, hogy a hajtóvadászatot sikeresen túlélő riadt őzek, fácánok, vadkacsák úgy érzik majd, hogy utolsót dobbant a kiserdő szíve és kirontanak az erdőből a forgalmas utakra. A törvény kimondja, hogy kórházak, szociális intézmények, állatmenhelyek 250 méteres körzetében többé semmilyen petárdázást nem tűrnek meg.

A lánc- és robbantásmentes jó hírek után következzenek az ünneprontó rosszak. Kezdeném Arisztotelész mondásával, aki szerint a „a legtöbb türannosz a népvezérek soraiból került ki”. Folytatnám azzal, hogy a görög filozófus semmiképpen nem találkozhatott a szlovákiai lakosok többségi szavazatával kormányt alkotókkal. Mégis azt írta: a zsarnok részletekben, szépen lassan csepegteti a jót, hogy azt az isten adta nép alaposan megjegyezze. Ellenben ha valami szörnyűséget követ el az ország lakossága ellen, azt azonnali hirtelenséggel teszi olyan módon, hogy az emberekben életbe lép a létfenntartási ösztön. Anna Hogenová cseh filozófus gondolatai, amelyekben Arisztotelészre utal, szívbe markolók. „Amikor az ember a jót cseppenként adagolva kapja és a rosszat óriási kvantumokban, kimondhatatlan félelmet érez és menekülni próbál.” Amikor a hatalmi erők olyan politikát folytatnak, amely miatt idővel az elszigeteltség, a bezártság érzése hatalmasodik el az ország lakosain, érdemes az új esztendő küszöbén elgondolkodni azon, milyen döntések vezettek ahhoz, amiért ez bekövetkezett. Miután elcsitult az ünnepváró készülődés és az azt kísérő vásárlási láz, álljunk meg egy pillanatra. Kívánjunk békét a háborús övezetben élőknek, gyógyulást a betegeknek, idővel enyhülő fájdalmat a gyászolóknak. Sarjadó erőt a természetnek, amit még nem pusztított el az emberi kéz, és kívánjunk bölcs döntéseket az ország lakosainak, illetve saját magunknak.