Bocsánatos rasszizmus?

A rendőrségen és az emberjogi szervezeteknél újabb dossziét nyitottak, amelyben majd azokat az eseteket teszik (a klasszikussal szólva) folyamatba, amelyekre az jellemző, hogy sportmérkőzéseken röfögéssel, huhogással és más animális hangokkal reagálnak színes bőrű játékosok jelenlétére. A korábban nyitott dossziékon ilyen feliratok vannak: Zsidó temetők feldúlása; Sendrei roma polgártárs agyonverése; Adolf Hitler Mein Kampf című könyvének forgalmazása stb. A dossziékban rögzített esetek közös jellemzője, hogy hónapokig várat magára az alapkérdés megválaszolása: rasszista indítékkal történt-e, ami történt.

Különbözően érdekeltek különbözően reagálnak a futballpályai röfögésre, huhogásra. Az emberjogi aktivista az oktatási rendszert hibáztatja. A diplomata, akinek fő feladata Szlovákia és a nyugati szervezetek közötti NATO-, illetve EU-felvételi tárgyalások lebonyolítása, beismeri, hogy a törvény szigorát is érvényesíteni kellene. A futballfunkcionárius váltig állítja: „az angolok az egész problémát felfújják”. A kormány emberjogi problémák megoldásáért felelős tagjával viszont hasonló történt, mint XVI. Lajossal a francia forradalom kitörése napján, amikor kurtán csak ennyit írt naplójába: „semmi”. Nos, a kormány emberjogi kérdésekben illetékes tagja kint volt a meccsen, de utána úgy nyilatkozott, hogy semmiféle bekiabálást nem hallott. Ebben a ciklusban talán nemcsak számítógéppel kellene felszerelni a politikusokat, hanem hallókészülékkel is. Az angol csapat bekiabálásoktól érintett tagja ezt mondta: „Életem legrandább élménye.”

Szelektíven látunk és hallunk, sőt esetenként süketek is vagyunk a rasszizmus megnyilvánulásaira. Politikustól, sportvezetőtől, kocsmatölteléktől és egyetemi tanártól egyaránt hallható volt, hogy a randalírozók a társadalom törpe kisebbségét alkotják. Jól is néznénk ki, ha nem törpe lenne ez a kisebbség, hanem akkora, mint, mondjuk, 1939 és 1945 között volt. Ismét fel kell tennünk a kérdést, mint ahogy rasszista megnyilvánulásokat követően már oly sokszor feltettük: gyógyítható betegség-e az idegengyűlölet. A második világháború óta a mi tájainkon meggyőződhettünk róla, hogy ez a kór aszpirinnal nem gyógyítható. A kúrát talán azzal kellene kezdeni, hogy a kútmérgezőkre az eddig közömbös többség mostantól egyfolytában nyomást gyakorol. Van mivel; a xenofóbia a kisebbrendűségi érzés egyik legvisszataszítóbb megnyilvánulása.