Beneš-dekrétumok: Schlüssel és Riess-Passer bírál

Wolfgang Schüssel osztrák kancellár és Susanne Riess-Passer alkancellár eltérő éllel, de egyaránt azt követelte, hogy Csehország még az EU-hoz történő csatlakozása előtt távolítsa el jogrendjéből a Beneš-dekrétumokat, ám egy friss felmérés szerint az osztrákok 58 százaléka szerint a dekrétumok miatt nem vallhat kudarcot a cseh EU-csatlakozás.
A kancellár üzenetben, az alkancellár személyesen, az ausztriai szudétanémetek szervezetének tanácskozásán szólt arról, hogy a Beneš-dekrétumok joghatályának megszűntét még a cseh csatlakozás előtt el kell érni. Schüssel azt hangsúlyozta, hogy a szudétanémetek 1945-46-os elűzése jogtalanság, amely nem évül el, s nem fogadható el a közös európai jövő alapjaként. Riess-Passer, a koalíciós jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alkancellárja azt hangsúlyozta: a cél nem a cseh csatlakozás megakadályozása, de a prágai kormányon múlik, hogy megteremtse a belépés feltételeit, s azután az FPÖ is támogatja a csatlakozást.
A szervezet ünnepi rendezvényén arról az 54 szudétanémetről emlékeztek meg, akik 1919 márciusában Csehországban egy tüntetésen vesztették életüket, s az esten a hagyományoknak megfelelően részt vettek a két kormánypárt - az Osztrák Néppárt és az FPÖ - képviselői.
Az említett felmérést az Osztrák Európa-politikai Társaság megrendelésére a Társadalomtudományi Tanulmányok Társasága végezte februárban. A megkérdezettek 58 százaléka elutasította, 29 százaléka helyesnek tartotta, hogy Ausztria csak akkor támogassa Csehország csatlakozását, ha rendeződik a dekrétumok kérdése. A két kérdés összekapcsolását főleg az alacsonyabb iskolai végzettségűek, és a jobboldali FPÖ hívei tennék feltétellé. Az eredmények a szakértők szerint nagyjából egybeesnek az EU-bővítés egészének támogatottságáról rendelkezésre álló ausztriai adatokkal, és a Beneš-dekrétumok ügyében nagyfokú tudatlanságot mutatnak.
A felmérés egyébként kimutatta: a megkérdezettek 75 százaléka szerint az osztrák politika szavazatok szerzésére, és 61 százalék szerint az Unió bővítésének megakadályozására használja fel a dekrétumok ügyét, míg csupán 32 százalék vélte úgy, hogy a politika az elűzöttek érdekeiért száll síkra. A kérdést a többség szerint tárgyalások útján kell megoldani, s 51 százalék szerint Ausztriának a német-cseh megállapodás mintájára Csehországgal kölcsönösen el kellene ismerni bűnösségét és le kellene tenni a kárpótlási követelésekről. Végül közel 60 százalék szerint árt az ország tekintélyének, ha a mostani viszály folytatódik.
Hans Winkler, a bécsi külügyminisztérium nemzetközi jogi osztályának vezetője egy interjúban azt hangsúlyozta, hogy erősödik a kérdés "európai komponense", hiszen már az Európai Parlament és az Unió Bizottsága is foglalkozik a Beneš-dekrétumok kérdésével, mert azt kell tisztázni, mennyire egyeztethetők össze a dekrétumok a közösség jogrendjével és az emberi jogokkal. Ausztria folytatja a cseh féllel bilaterális tárgyalásait, bár pillanatnyilag némi szünet állt be a csehországi választások előtt - mondta.
Jirí Grusa, Csehország ausztriai nagykövete javasolta, hogy a már évek óta működő osztrák-cseh történész-bizottság munkájába be vonják be az egykori monarchia minden államának szakértőit