Azt hittem, könnyebb lesz – mondja Trump 100 nap után

Bár az elnök egy héttel ezelőtt az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában azt mondta, nem sok értelmét látja az első száz nap értékelésének, mert szerinte ez csupán mesterségesen és tetszőlegesen kiválasztott időszak, az Egyesült Államokban az elemzők napok óta kommentálják az első száz napot. Maguk a politikusok eddig nem értékeltek. Egyedül Donald Trump szólt róla: a Reuters hírügynökségnek adott interjújában leszögezte, hogy az elnökséget könnyebbnek gondolta, mint a korábbi munkáját.  Trump elnökségének kezdetéről megoszlik az amerikai elemzők véleménye, amely többnyire a pártrokonszenveket tükrözi. A Forbes magazin Milton Friedman közgazdászt idézi, akinek gyakran emlegetett megállapítása szerint „a politikai és a gazdasági piac közötti alapvető különbség az, hogy a politikai piacon kevés a kapcsolat aközött, amire szavazol és amit aztán kapsz”. Majd a lap elemzője, David Davenport megállapítja, hogy Trump kivételnek látszik a Friedman-szabály alól. Az elnök ugyanis tévedésektől és korrekcióktól sem mentes döntései ellenére is nagyjából azt a politikát követte, amelyet a választási kampányban ígért.  Donald Trump ambiciózus tervekkel vágott neki az elnökségnek, elképzeléseit sok elemző Franklin Roosevelt elnöknek a nagy világválság idején meghirdetett programjához hasonlítja. A volt ingatlanmágnás 28 nagy kezdeményezést javasolt, ezeket négy csoportba szokás sorolni: meghirdette a washingtoni politikai elit „mocsarának” lecsapolását, az amerikai munkások védelmét, a biztonság és a rend helyreállítását az Egyesült Államok határain belül. Valamint meghirdetett néhány nagy ívű reformot: a bevándorlás, az egészségbiztosítás és az adórendszer átalakítását.  Csatát vesztett az egészségbiztosítási törvényjavaslat ügyében, bár a háború még ért véget. Saját pártjának az egészségügyben is abszolút szabadpiaci felfogást képviselő politikusai „fúrták meg” az Obamacare néven ismertté vált korábbi egészségbiztosítási törvény néhány elemét is megőrző új törvényjavaslatot, ám ugyanez a törvényhozói csoport a héten jelezte, hogy felülvizsgálta korábbi álláspontját, s hajlandó elfogadni a tervezetet.  Egyelőre nem tudta keresztülvinni akaratát az elnök a bevándorlás újraszabályozásáról sem. Mindkét elnöki rendeletét, amely a bevándorlás átmeneti időre szóló – az új ellenőrzési rendszerek kidolgozásáig tartó – felfüggesztését célozta, szövetségi bírák felfüggesztették. Az elnöki rendeletek felfüggesztését a Fehér Ház a legfelsőbb bíróság elé viszi, ahol akár győzelemre is számíthat, hiszen – a Trump-elnökség egyik nagy győzelmeként értékelt döntésének következtében – Neil Gorsuch személyében konzervatív új főbírát neveztek ki. Gorsuch kinevezésével 5:4 arányban ismét a konzervatívok kerültek többségbe az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróságban. A beígért adóreform tervezetét a héten jelentette be a Fehér Ház, s nemsokára a kongresszus elé is terjesztik. A többi 28 nagy kezdeményezésben Donald Trump nem volt eredménytelen.  A washingtoni „mocsárcsapolás” érdekében jelentős döntéseket már meghozott: befagyasztotta a szövetségi adminisztráció létszámának növelését, elrendelte, hogy minden új szabályzat bevezetéséhez két régi szabályzót törölni kell, és már készítik elő a Fehér Házban a lobbizás újraszabályozását, annak érdekében, hogy a kormányzati munkából kikerülők ne hasznosíthassák azonnal a kormányzati kapcsolatrendszerüket.  Az amerikai munkások és munkahelyek védelmében a kormányzat megerősítette szándékát az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) újratárgyalására, és kivonult a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű kereskedelmi tárgyalásokból. Trump számtalan jelentős amerikai vállalat vezetőivel folytatott egyeztetést az amerikai munkahelyek megőrzése, illetve új munkahelyek létrehozása érdekében, e tervek némelyike most van megvalósulóban. A Vásárolj amerikai portékát! jelszóval meghirdetett politikája egyértelmű egyetértésre talált az úgynevezett rozsdaövezetekben, azaz az elsősorban gyári munkásokat sújtó, nagy munkanélküliséggel küszködő térségekben. A Financial Times című brit lap a napokban Wisconsinban, az amerikai közszolgálati rádió (NPR) pedig Illinois államban készített erről riportot. Trump elnök azonban ígéretével ellentétben nem kezdett bele az amerikai–mexikói határon felhúzandó fal építésébe, sőt munkatársai bejelentették, hogy a falépítés megkezdését elhalasztja. Az elemzők az elnök kárára írják, hogy a szövetségi kormányzat hivatalaiban még nem sikerült mindenhol betölteni a posztokat. Ez különösen igaz a külügyminisztériumra. Felróják a száznapos elnökségnek azt is, hogy a Fehér Házban sok a belső, személyeskedő vita a munkatársak között, s ez a politikai bizonytalanság látszatát kelti.  Mindezzel együtt is, a saját tábora nem csalatkozott Donald Trumpban. Az ABC televízió és a The Washington Post című lap e héten publikált közös felmérése szerint a megkérdezettek 96 százaléka ismét Donald Trumpra voksolna. A középnyugati Kentuckyban és a déli Georgia államban a napokban megtartott két időközi választás is a republikánusok győzelmét hozta.  Az első száz nap hetei nem voltak mézeshetek, de a kesergés napjai sem – írta az ABC televízió internetes portálja. S hozzátette: az elnököt érő kihívások nem jelentik azt, hogy az ellenzék jó állapotban volna, a demokraták ugyanis képtelenek voltak növelni támogatottságukat.