Az oroszlán és a durbincs

Hiszen idén nincs is nyári hírpangás, ráadásul a világ néhány országában, például Zimbabwéban akkor is nyár van, amikor nálunk nem. Az utóbbi hetekben szinte naponta érkeztek a hírek és álhírek a gazdag amerikai fogorvosról, aki kisétált egy zimbabwei rétre, majd elejtette Cecilt, a közmegbecsülésnek örvendő, fekete sörényű oroszlánt… Talán nem csak a nyári hírpangás miatt került világszerte a figyelem középpontjába Cecil, a lelőtt zimbabwei oroszlán. Hiszen idén nincs is nyári hírpangás, ráadásul a világ néhány országában, például Zimbabwéban akkor is nyár van, amikor nálunk nem. Az utóbbi hetekben szinte naponta érkeztek a hírek és álhírek a gazdag amerikai fogorvosról, aki kisétált egy zimbabwei rétre, majd elejtette Cecilt, a közmegbecsülésnek örvendő, fekete sörényű oroszlánt. Azóta a vadászt jól kiosztotta az internet népe, még a saját kliensei is. Zimbabwe beszüntette a nagyvadak vadászatát, és mindenki szorgalmasan háborog, hogy milyen szomorú ez az egész. Néhány napja egy amerikai vadásznő kapta meg, ami jár neki, miután olyan fotót tett fel a Facebookra, amelyen egy elejtett zsiráffal és a többi zsákmányával pózol, és felejthetetlen érzéseit ecsetelte, amelyeket vadászat közben szerzett. Mert ugyan felháborító, ha létszükségben levő őslakosok elejtenek néhány védett állatot, hogy eladják és pénzt szerezzenek, de ha gazdag, magukat civilizáltnak tekintő országokból érkező vadászok teszik ugyanezt, az még elítélendőbb. Van azonban a jelenségnek egy meglehetősen nagy szép-séghibája, ami arra enged következtetni, hogy a Cecil-ügyből fakadó közfelháborodás leginkább a szokásos, mivel üssük el az időt az interneten aktivitások sorát hizlalja, abból a fajtából, ahol kényelmesen lehet szapulni valakit. A fő kérdés ugyanis így hangzik: mennyivel ér többet egy oroszlán élete egy csirke életnél? Vagy mondjunk inkább tehenet, hivatalosan szarvasmarhát, mert az mégis nagyobb, mint egy oroszlán. Megtippelni is nehéz, naponta hány baromfit ölnek meg a Földön, talán több milliót. Acélfényű húsüzemekben vagy korhadt deszkakerítésű baromfiudvarokban. Teheneket, disznókat satöbbi. Ezeknek is csak egy életük volt, mint Cecilnek. Mennyivel nyom többet egy oroszlán élete egy hizlalt disznó életénél a teremtés nagy konyhamérlegén? Mi persze megszoktuk, hogy vannak állatok, amelyeket megeszünk, és vannak állatok, amelyeket védünk. Miért védenénk például egy csirkét, amikor annyi csirke van? És miért éreznénk, hogy nem szép dolog megölni egy állatot, ha sokszor a számunkra ismeretlen emberek élete sem érdekel minket? De oroszlánt védeni, az igazán belevaló dolog 2015-ben. Talán mert az oroszlán egy cuki állat. Mint a panda, vagy a koala, vagy a fóka. Egy veréb vagy egy durbincs élete viszont senkit nem érdekel.