Az EU szerint egyetlen Beneš-dekrétum sem akadály

A második világháború után a magyarok és németek elűzéséhez vezető Beneš-dekrétumok nem érvényesülnek már Csehországban, s nem akadályozzák az ország uniós csatlakozását - erre jutott az Európai Bizottság által megrendelt, még nem közölt szakvélemény a Format című osztrák politikai hetilap pénteki számában megjelenő, előre közreadott értesülés szerint.

A Format azt is megállapítja, hogy ezzel az EU bizottsága egészen más álláspontra jutott, mint amelyet az osztrák kormány képvisel, Bécs szerint ugyanis a dekrétumok diszkrimináló részei ma is érvényesülnek a csehországi igazságszolgáltatásban.

Nem tekinthető érvényesnek

A lap értesülése szerint a szakértői csoport összesen 12, a szudétanémetek szempontjából releváns dekrétumot vizsgált meg, s csupán annál az egynél habozott, amely a nácikkal együttműködő csehországi németekre a halálbüntetést is lehetővé tette, s nem tartalmazott elévülési határidőt. Mivel azonban nyilvánvaló, hogy Csehországban nem fenyeget németeket halálbüntetés, ez a törvény sem tekinthető érvényesnek - vonták le a következtetést a szakértők. A jogi szolgálat mindent egybevetve arra jutott, hogy a Beneš-dekrétumok összességükben nem akadályozzák Csehország uniós csatlakozását - írja a Format című bécsi hetilap.

A visegrádi áldozat

Mint ismeretes, februárban nagy diplomáciai vihart kavart Orbán Viktor miniszterelnök brüsszeli Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos kijelentéseivel. Orbán szerint nem támogatható Szlovákia NATO-belépése a még érvényben lévő dekrétumok miatt. A kialakult feszült helyzetben a visegrádi négyek magyarországi találkozója előtt a három vendég lemondta részvételét. Milos Zeman cseh és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök telefonon arról tájékoztatták lengyel kollégájukat, hogy Orbán Viktor Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos kijelentései miatt nem utaznak el Magyarországra. Ezt követően Leszek Miller is a távolmaradás mellett döntött.