Az éghajlatváltozás várható következményei

Az olvadásnak indult jégmező Nyugat-Antarktiszon (WAIS), alatta a Ross jégmező
Kép: (forrás: Canadian Space Agency/Nasa)
Az exeteri nemzetközi konferencián részletes leltárt készítettek arról, hogy globális felmelegedés milyen hatást fog kiváltani és mely államokban. Az Antarktisz hatalmas jégmezõjének várható feldarabolódása az egyik közeli fejlemény.

A klímaváltozás következtében víz- és élelmiszerhiány alakulhat ki, emiatt migrációs hullám indulhat meg. A fejlődő országok, különösen Afrika államai fogják nehezen hárítani a légköri átlaghőmérséklet emelkedéséből eredő problémákat – hangozott el egy nemzetközi konferencián, Exeterben.

A konferenciát a brit miniszterelnök hívta össze azzal a céllal, hogy a klímaváltozás fontosságára felhívja a figyelmet. Tony Blair lesz a legfejlettebb ipari államokat tömörítő G8 idei elnöke, és ebben a minőségében azt ígérte, hogy az üvegházhatást kiváltó gázok ügyét különös figyelemmel fogja kísérni.

Bill Hare, a klímaváltozás hatásait vizsgáló potsdami kutatóintézet munkatársa arról tartott előadást, hogy az átlaghőmérséklet egy-egy Celsius fokos növekedése milyen hatással fog járni.

Ha egy és két fok közötti növekedés következik be, akkor például elszaporodnak az erdőtüzek a Földközi-tenger térségében. Több mint kétfokos növekedés várható körülbelül 2060-ra, ennek hatására a brazil őserdők jelentős része elpusztulhat. Kína és Tibet is elveszítheti erdőségei jelentős részét. Három fokos emelkedés esetén, amit körülbelül 2100-ra lehet várni, 3,3 milliárd embert érintő gabonahiány várható.

Anthony Nyong nigériai kutató szerint Afrika egyes részein a kétfokos hőmérsékletemelkedés a csapadék tíz százalékos csökkenését fogja eredményezni. A kutató szerint a klímaváltozás globális probléma ugyan, de a gyengébb államokat jobban fogja sújtani. A melegedés hatására jobban terjednek a fertőző betegségek, emiatt a gazdaságtól nagyobb erőforrásokat kell elvonni az egészségügyre. Növekszik az éhezők száma, ugyanis a meleg elpusztítja azokat az ökológiai rendszereket, amelyektől függ az életük. A hagyományos orvoslás esélyei is romlani fognak, mert számos növényfaj tűnik el, amelyből gyógyírt vonnak ki az ember számára.

A WWF szerint 2080-ra 80-120 millió ember fog kifejezetten a klímaváltozás következtében éhezővé válni, nyolcvan százalékuk éppen Afrikában.

A szakértők között konszenzus alakult ki arról, hogy a probléma olyan komoly, hogy sürgős megoldást kell találni rá globális szinten – közölte Sir David King, aki jelentést fog tenni erről a brit miniszterelnöknek.

A konszenzus ellenére Putyin orosz elnök gazdasági tanácsadója, Andrej Illarionov azt hangoztatta Exeterben, hogy a melegedést nem az ember okozza. És egyébként is – mondta az orosz vendég -, ha valakinek gondjai vannak a melegedéssel, azt szívesen látjuk Szibériában.

Cambridge-i kutatók tegnapi bejelentése szerint nem kizárt, hogy az Antarktisz egyik hatalmas jégmezője elkezdhet szétdarabolódni, ami ötméteres szintemelkedést okozhat a világ tengerein.

A Nyugat Antarktiszi Jégmezőről (West Antarctic Ice Sheet) négy évvel ezelőtt az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi testülete (IPCC) még azt állította, hogy a szétdarabolódásától nem kell tartani. Alvó óriásnak nevezte az Antarktiszt az IPCC akkoriban, most azonban helyesebb lenne felébresztett óriásnak nevezni – mondta Chris Rapley, a British Antarticy Survey, a Brit Antarktisz Kutatást vezető professzor a konferencián.

Jelenleg kétszázötven köbkilométer jég olvad bele a tengerbe évenként, mondta Rapley, ami a tengerszint egyötöd milliméteres emelkedését okozza. A professzor szerint ha a terület szétdarabolódik, akkor víz alá kerülhetnek olyan szegény államok, mint Banglades. Dél-Anglia nagy része is katasztrofális következményekkel számolhat.