Az álmok és bugyogók világa

Európában, pontosabban Franciaországban és Hollandiában a kormányzati munkatársakat tiltották le róla, az USA több államában már betiltották, a legutóbb pedig Nepál jelentette be, hogy teljesen letiltja a kínai TikTokot. A probléma nemcsak az, hogy az oda feltöltött adatokkal a kínaiak mit kezdenek, mennyit kémkednek a felhasználók telefonjain, hogy rendkívül magas a biztonsági kockázat, hanem hogy rengeteg olyan káros tartalommal bombázza a fiatalokat, amelyek ártanak a korosztály mentális egészségének (egy kutatás szerint a TikTok egy 13 éves gyereknek 2,6 percenként dob fel öngyilkossággal, 39 másodpercenként mentális egészséggel és 8 percenként evészavarral kapcsolatos tartalmakat).

Megy a (farok)méregetés, kinek van több követője, ki tud jobban kacsintani, amivel minden nőt/pasit levehet a lábáról, a népszerűbb influenszerek pedig napi szinten gyártják a tartalmat, amelyek legtöbbször arról szólnak, éppen milyen trendi, márkás, méregdrága cuccot vásárolt, milyen menő kecóban lakik (bérel), milyen álomutazásokra megy, és „természetesen” a legdrágább szolgáltatásokat vásárolja, csak úgy záporoznak a videók az álomtáskáról, az álomtelefonról, az álomhátizsákról, sőt még az „álombugyogóról” is… Sokszor ezeket az új beszerzéseket egyetlen videóban mutatják be, mert megtehetik, erre van igény.

Az egyik magyar tiktokernek több mint egymillió követője van, egy felmérés szerint ő lett a legnépszerűbb, legbefolyásosabb influenszer Magyarországon. Aki – állítása szerint – egy egy hónapos amerikai utazásra magával vitte – 150 dobozban – a ruháit, hogy kintről a folyamatos shoppingolásáról tudósítsa a követőit, akik nélkül ez sosem valósult volna meg, és „szavakba nem tudom önteni, ezért mennyire hálás vagyok” – mondja. Ez a TikTok világa, a tinédzserek legnépszerűbb platformja, mert – ahogy ők mondják – a YouTube-on és a Facebookon már csak az öregek vannak…

A TikTok – és a hasonló platformok – mindenki számára megadják a lehetőséget, hogy megkapják a maguk 15 perces hírnevét. Minél extrémebb valaki, annál több lesz a követő, ez pedig egy olyan spirálba viszi a felületet, hogy azon ma már valóban csak szörnyülködni lehet. A célközönség ugyanis a legtöbbször elhiszi, hogy az élet erről szól, hogy minél többet vásároljunk, mindenből a legjobbat – vagy legalábbis a legdrágábbat, legmárkásabbat – kell megvenni, hiszen csak így lesz igazán menő valaki. E nélkül egy senki. Ez pedig sokszor depresszióhoz, szuicid gondolatokhoz vezet, és vissza is tértünk a korosztály mentális egészségének problémájához…

Bár a TikTok – és a hasonló platformok – folyamatosan arról biztosítják a felhasználókat és a szüleiket, hogy mindent megtesznek a fiatalok megóvása érdekében, a valóság ennél sokkal sötétebb. A koronavírus- járvány és a legújabb közösségi hálózatos trendek miatt a korosztály minden eddiginél depresszívebb, magányosabb. Nincsenek barátok, lelki társak, csak ismeretlen követők, akik csak ideig-óráig adnak örömöt, majd jön a kommentterror, a levertség és a haszontalanság, sikertelenség érzése…

Nem kérdés, hogy ha tiltani nem is, de szabályozni kell az ilyen platformokat, hogy megóvjuk a fiatalságot az álomautóktól, álombugyogóktól és mindenekelőtt egy álomvilágtól... Hogy megértsék, követők nélkül is lehet valaki értékes ember. Hogy visszahozzuk őket a színes, néha szürke valóságba. Mert az élet már csak ilyen…