Ami a rostámon fennakadt

Új Duna-híd: öröm és üröm

Több hónapos késéssel végre megkezdődik a komáromi új Duna-híd építése. A látványos tervet a szlovák és a magyar kormányfő jelenlétében mutatták be. Orbán Viktor fontos célként ismételte meg, hogy az EU külső határai legyenek zárva, a belsők pedig nyitva. Újat Robert Fico sem mondott. Ugyanakkor Bugár Béla és a Híd kormányzati szerepét, a szlovákiai magyarság érdekképviseletének eredményeit méltatta. Erről csupán egyetlen hazai magyar portál számolt be. Két digitális médium viszont Orbán Viktor és Menyhárt József közös fotójával is díszítette a tudósításait. Az átlátszó pártoskodásnál súlyosabb gond a szlovákiai elkerülő út ügye: a nyomvonalán vitáznak. A városfejlesztési terv szerint Nyitra irányába a Holt-Vág felett vezetne, nemrég azonban petíció indult ez ellen. Az önkormányzat pedig júliusról novemberre napolta el a döntést. Ha más útvonalat javasolnak, akkor újra kezdhetnék az előkészületeket. Jelenleg csak az tűnik biztosnak, hogy 2020-tól, amikorra a híd elkészül, a megyeközpont fele tartó teherforgalom is a városon keresztül dübörög majd. Elsősorban a városi és a megyei önkormányzattól, anyagi vonatkozásban pedig a közlekedésügyi minisztériumtól függ, vajon meddig.

Kiútkeresés Kijevben

„Az ukrán oktatási törvény okozta probléma megoldása csak az lehet, ha hatályon kívül kerül az a rész, amely súlyosan sérti a magyar nemzeti közösség jogait” – nyilatkozta többször Szijjártó Péter. A magyar külügyminiszter hozzátette, ameddig erre Kijev nem hajlandó, Budapest minden fórumon vétózni fogja Ukrajna uniós törekvéseit, Határozott fellépésének eredményeként az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése kész felülvizsgálni, vajon Kijev betartja-e az EU-val kötött társulási szerződés kisebbségvédelmi részét. Tiltakozik a bukaresti parlament is, amely szerint a törvény drasztikusan korlátozza az ukrajnai négyszázezres román kisebbség iskolahálózatát. Feltűnő viszont a Kreml hallgatása, holott ez a jogszabály felszámolná csaknem a teljes ukrajnai orosz nyelvű közép- és felsőoktatási rendszert. Állítólag éppen ez a jogi norma igazi célja. Felháborító, hogy Kijev csupán óvodákban és az iskolák alsó tagozataiban engedélyezné az anyanyelvi oktatást: tízéves kortól az ukrajnai orosz, magyar és román nemzetiségű gyerekek csak ukránul tanulhatnának. Ilyen államot a sokszínű Európát egyik legfőbb értékként hirdető unió nem fogadhat be.

Szájkarate a magyar fociról

Bernd Storck lerepült a hullámvasútról, de ettől semmi sem lesz könynyebb – ezzel a találó címmel számolt be a Nemzeti Sport a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányának leváltásáról. Nagy a hangzavar, de a tények egyértelműek. 2013-ban Csányi Sándor, az MLSZ elnöke felkérte a világhírű belga Double Pass céget, mérje fel a magyarországi futballakadémiákon zajló szakmai munkát. Elemzésük lesújtó: az utánpótlás nevelése, edzőik felkészültsége messze elmarad a mai követelményektől. Ekkor az illetékesek kiadták a jelszót: több pénz, sok új létesítmény. A társasági adóból forintmilliárdokkal kezdték tömni a csapatokat, új stadionok épülnek. Mára több az európai színvonalú létesítmény, mint a nemzetközi szintet megközelítő magyar focista – vélik sokan. Izland jövőre ott lesz a vb-n, holott csupán egy stadionja felel meg a FIFA követelményeinek: ötezer néző fér el benne, ha nagyobb az érdeklődés, mobil lelátókkal a duplájára növelik a kapacitást. Ehhez képest Magyarország a paradicsom. A semmiért már annyit keresnek a játékosok, mint a nyugat-európai középmezőnyben, mégsincs előrelépés. A miértre Bölöni László adta meg választ, aki szerint Csányi Sándort okoskodó karrieristák veszik körül. Emiatt életképes koncepciónak a nyomait sem találta a neves romániai magyar szakember. Aki leszögezte: ma egy markáns jövőképpel rendelkező szakmai igazgató megtalálása fontosabb, mint az, hogy ki legyen az új szövetségi kapitány. Ameddig az MLSZ ilyen hiteles személyt nem talál és nem támogat kellőképpen, addig a kiváló anyagi és egyéb feltételek ellenére a magyar válogatott még lejjebb csúszhat a ranglétrán.