Alkotmánybírák pillanata

 

Ez azonban egyelőre kevés annak kimondására, hogy ismét van demokratikus ellensúly.A keddi nap egyik szép pillanata volt az alkotmánybírósági határozat ismertetése, bár meg is fordíthatjuk a dolgot: röhejes lett volna, ha ezt a rendelkezést szó nélkül átengedik. Röhejes, de azért túlságosan nem meglepő, a kormányzó hatalom az elmúlt két és fél évben nemcsak ellehetetleníteni, súlytalanná tenni igyekezett az Alkotmánybíróságot, hanem a biztonság kedvéért fel is töltötte olyanokkal, akikről valahogy nem az jut eszébe az embernek, hogy kitör belőlük a demokrata ellenálló.Pedig, ha valamikor, akkor most szükség lenne ilyesmire. A véletlen hozta így talán – és ha igen, akkor milyen jól tette –, de szintén kedden jelent meg az Origo hírportálon Sólyom László volt államfő, az Alkotmánybíróság egykori elnökének esszéje pont ebben a témában: jogállamiságról, alkotmányosságról, alkotmánybírákról.„Két nagy próba áll az Alkotmánybíróság előtt, két ügy, amelyben vizsgálnia kell az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe felvett részletszabályok ellentmondását az Alaptörvénnyel. Az egyik ügy már az Alkotmánybíróság előtt van: az átmeneti rendelkezések vizsgálata az ombudsman kezdeményezésére. A másik rendelkezést pedig a napokban hozta meg az Országgyűlés: ez az általános választójog korlátozása az átmeneti rendelkezésekben azokra, akik regisztráltatják magukat” – írja a volt államfő. Majd hozzáteszi: „Ezek a döntések az Alkotmánybíróság saját jövőjét és az alkotmányosság jövőjét is eldöntik Magyarországon.”És valóban itt tartunk. Az első kérdés kifejtésére itt nincs tér. Utóbbira sem sok, de azért meg kell próbálni. A parlament ugyanis azt fogadta el (és írta alkotmányba), hogy a választás előtt minden szavazónak el kell mennie (esetleg interneten, a szintén személyesen aktiválható ügyfélkapun) bejelentkezni. Innen pedig nagyrészt sejthető, hogy ez nem más, mint egy műveltségi cenzus, egyben gyakorlatilag a szavazók jelentős részének kizárása. Az ügy tehát kulcsfontosságú a következő választás szempontjából – ha a magyar realitásokból indulunk ki: a választás tisztasága múlik ezen. Ezért lett ez mérföldkő az Alkotmánybíróság életében.Addig is, amíg ez kiderül, annyit azért jegyezzünk meg: megtiltani a hajléktalanoknak, hogy közterületen éljenek, eleve idiotizmus, az erről szóló törvény pedig megfelelően illusztrálja a magyar közállapotokat. A tiltásról kimondatott, hogy alkotmányellenes. Az ostobaság sajnos nem az.A szerző magyarországi publicista