A Washington Post szerint Bush az MSZP-nek drukkol

"Több, korábban kommunista európai ország, amely most partnerként sorakozik az Egyesült Államok mellett, sokak számára kezd kellemetlennek látszani Washingtonban" - írta hétfői számában a The Washington Post. A tekintélyes lap tudomása szerint a Bush-kormányzat azért "szorít", hogy a szocialisták győzzenek Magyarországon. A cikk megerősíti, hogy az amerikai elnök politikai okokból utasította el Orbán Viktor tárgyalási szándékát. A külügyi tárca a magyar álláspontot kifejtő írás elhelyezését kezdeményezi a lapnál.

A lap szerint "ezen országok egyikének a miniszterelnöke az 1930-as évekbe való nacionalista témakört karolt fel, egy másik pedig a szabad sajtó elleni támadásai és a gengszterekkel való kapcsolatai révén vált hírhedtté." A nyugtalanító hír - írta a The Washington Post - az, hogy nem olyan országokról van szó, amelyeknek esetleges NATO-tagfelvételét még mérlegelni kell, hanem az első bővítési körben a NATO-ba már bekerült két országról: Magyarországról és a Cseh Köztársaságról.

Annak az első bővítési körnek az egyik központi tétele az volt, hogy a nyugati szövetség a demokrácia és az emberi jogok értékeit szilárdíthatja meg Európában a szovjet blokk volt tagjainak a meghívásával, még akkor is, ha ezek az új tagok csak csekély mértékű katonai hozzájárulásra képesek - folytatódott a cikk. "De csaknem hat évvel Magyarország felvétele után Orbán Viktor miniszterelnök olyannyira mérgezővé vált a magyarok Lebensraumjáról való beszédével (a cikk az "élettér" szó német megfelelőjét használja - a tud. megj.), hogy visszautasították fehér házi látogatását, a cseh köztársaságbeli Milos Zeman pedig csak azután jutott be, hogy egy korábbi időpontot töröltek (Zeman) bűnözői kapcsolatai miatt" - olvasható a The Washington Postban.

"Ha ránézünk Orbánra, elmondhatjuk, ő annak a bizonyítéka, hogy nem vált valóra a (NATO-) kiterjesztési teóriánk. Ha azokat a dolgokat, amiket most mond, 1995-ben vagy Í96-ban mondta volna, ő és Magyarország a diszkvalifikáltak közé került volna" - idézte a lap a Clinton-kormányzat egyik volt - meg nem nevezett - tisztségviselőjét, aki hathatósan közreműködött Magyarország felvételében.

A cikk ezután kitért arra, hogy nincs olyan eszköz, amivel a NATO-klubba már felvetteket kizárhassák - bár Carl Levin demokrata szenátor, a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának az elnöke néha javasolja, hogy hozzanak létre ilyen mechanizmust. Európai diplomáciai veteránok arra is rámutatnak, hogy Portugália, Görögország és Törökország a múltban ennél súlyosabb zavarokat okozott - tette hozzá a cikk szerzője, de ehhez a következő megállapítást fűzte: "A posztkommunista Európa tartós politikai éretlensége központi kérdésként ködlik fel, amikor a NATO azt veszi fontolóra, kiterjessze-e a biztonsági garanciákat kilenc további országra: három balti államra, amelyek egykor a Szovjetunió részét képezték, öt balkáni országra, valamint Szlovákiára, a Cseh Köztársaság korábbi partnerére".

A The Washington Post cikke ezek után arra tért ki, hogy az első NATO-bővítési kör vitája idején napirenden volt kérdések immár eltűntek. Oroszországot, amely ellenezte a szövetség kibővítését, sikerült meghívni egy új döntéshozó tanácsba. A NATO-nak az afgán háborúban való jelképes részvétele, valamint az európai és az amerikai védelmi képességek közti növekvő szakadék azt jelzi: a NATO-ban egyre inkább megerősödik a politikai jelleg a katonai rovására. "Ez a tendencia visszatetszést kelt néhány elkötelezett atlantistában, de a jelek szerint nem zavarja a katonai unilateralizmusra hajló Bush-kormányzatot."

A NATO fejlődése a The Washington Post szerint azt jelenti, hogy Washingtonban és Európában csak kevesen ellenzik elvből az újabb, nagyszabású bővítést. Amerikai kormányzati források azt mondták a lapnak, hogy a kilenc jelentkező közül hetet hívhatnak meg a NATO-ba a novemberi prágai csúcstalálkozón. Szlovénia és a balti államok csaknem bizonyos befutók, valamint esélye van Szlovákiának, Romániának és Bulgáriának.

"Ha azonban az új méretű és formájú NATO-nak bármilyen értelmet akarunk tulajdonítani, akkor érvényesíteni kell a régi elméletet: a tagságnak szilárdítania és őriznie kell a liberális demokratikus politikai rendet a kontinensen" - szögezte le a The Washington Post.
A lap szerint Nicholas Burns amerikai NATO-nagykövet - akinek a vezetésével a múlt héten küldöttség járta végig mind a kilenc jelentkező országot - közölte a helyi illetékesekkel a belépés feltételeit. Romániának lépnie kell a korrupció ellen, Lettországnak engedményeket kell tennie az orosz lakosok felé.

"Szlovákiának nem szabad engednie, hogy a következő választásokon visszatérjen a hatalomba a korábbi erős ember, Vladimír Meciar." "Az egész erőfeszítés abból indul ki, hogy a NATO jobb (vagy legalább ugyanolyan jó) szolgálatot tehet a politikai normák kikényszerítőjeként, mint a kollektív katonai eszközök letéteményeseként. Orbán és Zeman fájdalmasan próbára teszi ezt az elméletet. De Zeman hivatali ideje idén lejár, és a Bush-kormányzat azért szorít, hogy Magyarországon, ahol közelednek az áprilisi választások, az Orbánnak kiosztott rendreutasítás az ellenzéki szocialisták javára billentse a kimenetelt" - írta a The Washington Post.

"Kétségtelen, hogy eltérő hangvételű írások jelennek meg a nemzetközi sajtóban. Egy másik amerikai napilap, a Washington Times két hete alapjában eltérő értékelést adott a miniszterelnök és Magyarország szerepéről, Orbán Viktort a NATO 'egyik vezérszurkolójának' nevezte" - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő az [origo] kérdésére. "Bush elnök február 14-én Orbán Viktor kormányfővel folytatott telefonbeszélgetése önmagában cáfolja azt, amit a cikk az Egyesült Államok elnökének Magyarországról és a magyar kormányfőről vallott értékeléseként tüntet fel. Bush elnök nagyrabecsülését fejezte ki a magyar miniszterelnöknek és az országnak a terrorizmus elleni harchoz nyújtott erőfeszítésekért, és gratulált a díszdoktori címhez. Meggyőződésem, hogy a Washington Post állítását amerikai részről hivatalosan is cáfolni fogják" - tette hozzá.

Horváth Gábor szerint nem elfogadható módszer az, hogy a miniszterelnöknek olyan kijelentést tulajdonítanak ("Lebensraum"), ami nem tőle hangzott el. "Mivel a cikkben foglaltak nem felelnek meg sem a kormány külpolitikai felfogásának, sem a kormány magáról kialakított értékelésének, a magyar álláspontot kifejtő írás elhelyezését kezdeményezzük a Washington Postnál" - közölte a szóvivő.