Egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt szinte lehetetlen megmondani, hogy ki lesz jövő januártól a Fehér Ház lakója. A választás végső eredményét nagy valószínűséggel eldöntő hét csatatérállamban Donald Trump és Kamala Harris fej fej mellett halad a közvélemény-kutatásokban. A két jelölt közötti különbség mind a hét csatatérállamban a statisztikai hibahatáron belül van, így a végeredményt tényleg csak találgatni lehet. A két jelölt kampányát elemezve kijelenthetjük, hogy több szempontból is kulcsfontosságú elnökválasztás előtt állunk.
A világgazdaságnak nincs szüksége Trumpra
A világgazdaság számára egyáltalán nem kérdéses, hogy melyik jelölt győzelme lenne jobb. Donald Trump ugyanis olyan szintű bizonytalanságot hozna a világgazdaságba, amire annak most egyáltalán nincs szüksége. Ahogy azt a Nemzetközi Valutaalap elemzői a múlt héten megfogalmazták, a világgazdaság jelenlegi helyzete rendkívül törékeny, és a protekcionista kereskedelmi politika térnyerése könnyen kisiklathatja a már így sem acélos globális gazdasági növekedést. A Nemzetközi Valutaalap nem mondta ki nyíltan, de a sorok között olvasva nyilvánvalóan Donald Trump protekcionizmusára gondolnak. Trump sosem titkolta, hogy az amerikai gazdaságot szerinte csak a protekcionizmus mentheti meg, és első elnöksége alatt ismételten az amerikai importvámok növeléséhez folyamodott.
A védővámok további emelése Donald Trump jelenlegi választási kampányában is prominens szerepet kapott. A fő célpont még mindig Kína, de a védővámokból az Európai Unió sem maradna ki, melyet Trump az egyik kampányrendezvényen mini Kínának nevezett. Ennek szellemében a Kínából érkező termékeket Trump 60 százalékos védővámmal sújtaná, és az EU-ból származó termékek is legalább 10 százalékos védővámokkal számolhatnak. A cél az ipari termelés visszahozása az USA-ba, de reálisan ez a politika olyan kereskedelmi háborúkhoz fog vezetni, melyeknek nem lesz győztese. Kína és az EU nyilvánvalóan nem fogja szó nélkül lenyelni az amerikai védővámokat, és ezekre saját védővámokkal fog reagálni. Ebben a pillanatban viszont már nagyon közel leszünk egy igazi kereskedelmi háborúhoz, ahol a két fél újabb és újabb védővámokkal fogja terhelni a másik országból származó termékeket. A kereskedelmi háborúk igazi vesztesei a fogyasztók, mert a védővámok végül beépülnek az importált termékek fogyasztási árába. Amerikai szemszögből nézve tehát pont azok az amerikai fogyasztók járnának rosszul, akiknek Donald Trump segíteni akar.
Mint mindenkit, az Európai Uniót is meglepte, hogy 2016-ban Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást. Ma az EU sokkal jobban fel van készülve egy esetleges Trump-győzelemre, és az Európai Bizottság már dolgozik azon, hogy minimalizálja az általa képviselt protekcionista kereskedelmi politika negatív hatásait. Az egyik fő cél az elrettentés, ezért az Európai Bizottság már elkészítette azoknak az amerikai termékeknek a listáját, melyekre védővámokat vethet ki az esetleges amerikai védővámok esetében. Az unió képviselői abban bíznak, hogy ez gondolkodásra késztetné egy jövőbeli Trump-kormányzat képviselőit.
Ha Kamala Harris nyeri az amerikai elnökválasztást, akkor erre az uniós listára biztosan nem lesz szükség. Egy esetleges Harris-kormányzat kereskedelmi politikája nagy valószínűséggel a leköszönőfélben lévő Biden-kormányzat irányvonalát fogja követni. Ez Kínának és az EU-nak egyaránt jobban megfelelne még úgy is, hogy egyik félnek sem teljesen felhőtlen a kereskedelmi viszonya az USA-val. Egy Harris-kormányzat azonban kiszámíthatóságot jelentene, amire a világgazdaságnak jelenleg nagy szüksége van. Ezzel szemben Donald Trump a káosz és a kiszámíthatatlanság jelképe, ezért az EU politikai vezetői közül kevesen fognak a jövő héten neki szurkolni.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.