A tudományosságtól a debilitás felé

A helyzet azóta is változatlan, sőt... Mind a szlovák, mind a magyar társadalomban megvannak azok a csoportok, akiket nem nagyon érdekel, mit írnak a professzionális kutatók egy-egy szakterületről. Gyakran találkozom például azzal a véleménnyel, hogy a finnugor nyelvrokonságot már megcáfolták (sic!), ami nyilvánvaló blődség, hiszen ez a nyelvrokonság sokszorosan bizonyított tudományos tény. Más lapra tartozik a kultúra egészére is vonatkozó társadalomtörténet, ahol viszont jó eséllyel annyi minden keveredett a magyar őstörténetben, hogy belefér a finnugor nyelvi eredet és sztyeppei kultúrák folytonosan változó szinergiája is. Ugyan a profi kutatók is tévedhetnek, de ettől függetlenül a lényeg  a bizonyítékokon, tényeken és alapos megfontolásokon álló tudás.

Nehéz megragadni és kezelni a bölcsészet- és társadalomtudományok gyakran képlékeny eljárásait és témáit. Ám ettől még azok, amik: szakmák, amelyeket érdemes komolyan venni.

Ám vannak „igazibb” tudományok, nem? Például a műszaki vagy természettudományok. A molekulák, sejtek, termodinamikai erők vagy a differenciálegyenletek világa mintha világosabb képet nyújtana, mint emezek. Ennek következménye, hogy a közvélemény hajlamos „komolyabban” venni őket, mint egy filozófiai, nyelvtörténeti vagy antropológiai kutatást. Ez a különbségtétel valójában hamis, hiszen a tudományosság, annak attitűdje (és öröme!) ugyanúgy jelen van az építészethez szükséges aritmetikában, mint a nyelvemlékek történeti hátterének összehasonlító boncolgatásában. Ám ettől még tény, hogy a társadalomban nagyobb presztízse van a természettudományoknak... Vagy már nem is annyira?

A jelenlegi szlovák kormány egyik állócsillaga, Peter Kotlár a jelenlegi legjobb szlovákiai példa arra, hogy már ezek a diszciplínák sem a „régiek”. Kifejezetten a biológiai és a kémiai alapismereteknek rohan neki, mégpedig baltával és pajszerrel. Láthatóan sem őt, sem a dezinfoszcéna rajongóit, de még felettesét, Robert Ficót sem zavarja, hogy sorozatosan vállalhatatlan, pszeudotudományos őrültségeket állít a koronavírusról és az oltásokról. Ha már vakcinák: mellékhatásaikról egzakt, alapos, egyre bővülő elemzések is a rendelkezésünkre állnak. Kotlár és a hasonszőrűek azonban véletlenül sem ebből indulnak ki, hanem az alapvető biológiai és kémiai ismereteket hajítják ki az ablakon.

Ahogyan azonban a populizmus kapcsán általánosságban, úgy a tudományos ismeretek destruálása szintjén is világjelenségről van szó. Hagymázas, gyakran lázálomszerű és frusztrált vádak célpontjává váltak a tudományok. Vegyük észre: ezek gyakran kéz a kézben járnak az autoriter, egyes esetekben diktatórikus rendszerek kiépülésével. Eléggé világosnak tűnik, mivel kell majd járnia egy majdani kijózanodásnak.