A teremtés trollkoronája

Ő bizony ragadozó fajta, avagy dögevő, mindegy is, a lényeg, hogy az élelmiszerlánc csúcsán áll, és két pofára tömi magába a különféle, igen ízletes és csak enyhén rákkeltő adalékokkal felturbózott, feldolgozott állattetemeket (karácsony tájékán a mirelit pulykatallér a kedvenc csemegéje). Miután jóllakott, az ünnepi program részeként kiáll a panelketrec elé, és eldurrant néhány, extra hangos petárdát, kizárólag két betonfal között, hogy minél átütőbb legyen a hatás, s közben a mellét döngeti, hogy igen, ő a teremtés koronája, a természet mindenható ura, előtte hódoljon minden élőlény, őt rettegjék  „a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó, amely a földön mozog” (Ter, 1.26.)

Visszatérve a betonkalitkába billentyűzetet ragad, hogy jól helyre tegye a féleszű, nyavalygó kutya- és egyéb állatbarátokat.

„Nehogy már vigyázzba álljon az emberiség az állatvilág előtt!”, „Az állatok manapság fontosabbak, mint az emberek, ez szégyen!”

– böfögi bele a virtuális térbe, majd tisztán emberbaráti szeretetből robbant még párat a balkonon is, a frászt hozva a szomszédokra; humanitárius akcióját csaholás, vonyítás, gyereksírás és fogcsikorgatás kíséri.

A fenti hozzászólások egy Index.hu-n megjelent videóban szerepeltek, melyet az olvasók által beküldött, a szilveszter éjszakai petárdázástól rettegő kutyákról és macskákról készült felvételekből, illetve a petárdázás mellett agitálók „magvas” gondolataiból vágtak össze. A megrázó képeket felvonultató összeállítás nyilván azzal a reménnyel készült, hogy talán majd kedvét szegi az állat- és anyaszomorítóknak, akik puszta szórakozásból keserítik meg környezetük életét. Nemcsak a négylábúakét, hanem például azon embertársaikét is, akiket a béke és szeretet ünnepének átélésében esetleg zavar a korántsem csak szilveszterre korlátozódó, napokig tartó ágyúdörgés.     

És hogy reagáljunk az idézett „bölcsességekre” is: igaz ugyan, hogy a Teremtő az emberfélét jelölte ki a természet urának, de az is igaz, hogy az az uralkodó, akiből hiányzik a felelősségérzet és az alázat, nem más, mint egy közönséges zsarnok. A zsarnokok sorsa pedig a bukás, mert az elnyomottak előbb-utóbb fellázadnak. Emlékezzünk csak Mundruczó Kornél nagy sikert aratott filmjére, a Fehér Istenre, mely megmutatja, hová vezet az állatokkal és a természettel szemben tanúsított emberi gőg és ostobaság. Kötelező darab, mindenkinek látnia kellene legalább egyszer. Kár, hogy szilveszter környékén nem tűzték műsorra.