A szlovák gazdaság húsz éve

 

Egy ország életében két évtized rövid időnek számít. Ekkora időtáv alatt a társadalom kevéssé változik. Ami ennyi idő alatt mégis képes jelentős átalakuláson átmenni, az a gazdaság. Most, amikor egy rendszerváltást is levezényeltünk, az elmúlt húsz esztendő alatt valóban mélyreható változásokat éltünk meg. Annak ellenére, hogy a gazdasági fejlődés egzakt módon, számokkal is jól mérhető, az értékelést mégis nagyon sok személyes benyomás befolyásolja. Hogy ki miként tekint Csehszlovákia kettéválására, teljes mértékben szubjektív. Az viszont tény, hogy a cseh átlagfizetések mintegy ötödével haladják meg a szlovákiai átlagbéreket, ellenben nálunk magasabbak, mint Magyarországon. Mindent összevetve az előző két évtizedben Szlovákia egész jól teljesített. A 2000-es évek végére sikerült egy meglehetősen hatékony gazdaságpolitikát alkalmaznia, amellyel nemzetközi hírnevet is kivívott magának. Igaz, most úgy néz ki, ez a fölény elenyészik, egy válság próbáját már nem állja ki. A húsz év mindenképpen változatos volt. Az annak idején végtelennek tűnő mečiari korszak örökségét máig érezzük. Bár a gazdaság szekere akkor is, mai is, lassabban vagy gyorsabban, de előre haladt, a kísérő jelenségek most is mérgezik a közhangulatot. A korrupciógyanús közbeszerzések, a lassú és elégtelen jogérvényesítés, a túlméretezett bürokrácia vagy a mindent behálózó uram-bátyámozás mind-mind rontja a vállalkozói környezetet, és ebből kifolyólag a tisztességes megélhetés bebiztosításának lehetőségét. A visegrádi országok közül folyamatosan nálunk a legmagasabb a munkanélküliség. Ami a szlovákiai magyarság számára kifejezetten rossz, hogy az országban jelentős regionális különbségek alakultak ki, és a leszakadó régiók között aránytalanul sok található magyar vidéken. A központi kormányzat a déli, elmaradott régiókhoz mostohábban viszonyul, mint az ország egyéb tájain. Másrészről az is igaz, hogy az ország délnyugati részén élő magyarok részesedtek az elmúlt évek gazdasági felfutásából. Ami pedig a legkevésbé került be a köztudatba, hogy a felvidéki magyarságon belül is kialakult – a szlovák társadalomhoz arányaiban mérten szűkebb – a nagyobb vagyonnal rendelkező réteg. Hogy a felsoroltakkal ki mennyire elégedett, ismét csak egyéni mérlegelés kérdése.