A reverendás kettős élete

Az 1969-ben született Kocúr a pozsonyi Komenský Egyetem Teológiai Karán végzett, doktori tanulmányait Rómában és Jeruzsálemben végezte, 1995 és 2003 között papként teljesített szolgálatot.

Kocúr nem először próbálja fölhívni a nyilvánosság figyelmét arra, hogy klérikusok bántalmaznak fiatalokat, férfiakat és nőket. 2001-ben őt is sokkolta, amit Rómában tapasztalt, a kollégiumban a társai éjszaka erkölcstelen, kicsapongó, szabados életet éltek, a 31 növendékből 21 vett részt rendszeresen homoszexuális összejöveteleken. Ezzel egy időben fiatal szlovák papnövendékek keresték fel, akik arról panaszkodtak, hogy a feljebbvalóik szexuálisan bántalmazták őket. Nem kiskorúakról volt szó, mégis teljesen tanácstalanok voltak, nem tudták, mi a teendő, kihez fordulhatnak.

2001 óta sok, korábban eltussolt ügyre, visszaélésre derült fény világszerte. Talán a legismertebb, a bostoni gyermekmolesztálások esete, köszönhetően elsősorban a Spotlight – Egy nyomozás részletei című filmnek, amely nemcsak az oknyomozó újságírás szépségeit és buktatóit mutatta be, de az egyház, az intézmény és a közösség viszonyáról is – finom ecsettel – festett képet. Azóta a médiában megszaporodtak a nyílt vitát sürgető felhívások, de az egyház továbbra sem mutat elég elszántságot, hogy őszintén szembenézzen a jelenséggel. Természetesen hiba lenne általánosítani és az egész intézményrendszerre kiterjeszteni a vádakat, de a napvilágra került esetek száma azt bizonyítja, hogy nem marginális problémáról van szó, és egy olyan intézmény, amely nem csupán ajánl szigorú erkölcsi, életviteli stb. útmutatókat, hanem előírja a híveinek, az sokkal komolyabb önvizsgálatot tarthatna. Az elmaradt önreflexió, az eltussolás, elnémítás, az áldozat hibáztatása stb. rontja az egyház hitelét és szavahihetőségét.

Egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben az áldozatok, ha a nyilvánosságot választják. Kocúr elmesél egy történetet, melyben a kis falu lakói a bántalmazott kislány és nagymamája ellen fordultak, mivel azt érezték, hogy el akarják tőlük venni a „templomot”, mindent, amit a mindennapokban és szimbolikusan képvisel. Nehéz helyzetben vannak a papok is, hiszen a szexuális frusztráció levezetésével nem mindenki tud megbirkózni, a hatalom és az autoritás sokakat megrészegít, kicsúszik a kezükből az irányítás, és visszaélnek a helyzetükkel. Kocúr arról számol be, hogy a több olyan pappal találkozott, akinek titokban partnere és gyereke is volt, s ők a kollégáiknál kiegyensúlyozottabbak voltak. Az, hogy az egyház belső helyzetét és viszonyait jól ismerő Kocúr nem vár jelentős változást rövid távon, hívőt és nem hívőt egyaránt elszomorít.