A pánik hullámain

Hány új fertőzött volt az előző nap? – ez az a kérdés, amit szinte mindenki keres reggel a hírek között. Ha a koronavírussal kapcsolatos híreket olvasunk, szinte biztos találunk olyat, amelynek címében szerepel a második hullám, a megugrott esetszám, esetleg a pánik.

Most ezek azok a kulcsszavak, amelyek kattintásokat generálnak a weboldalakon és leginkább foglalkoztatják az embereket.

Az európai határnyitások után senkit sem lephetett meg, hogy emelkedett az új fertőzöttek száma. Világos volt, hogy ha kimozdulnak az emberek, elindulnak a turisták, lazulnak a korlátozások, akkor kisebbnagyobb gócpontok alakulnak ki, több lesz a fertőzött. De nem árt a napi statisztika olvasásakor a számok mögé nézni, hiszen csak így látjuk, mennyivel nőtt a veszély. Az alaphírekből sok esetben hiányzik, hogy mennyi tesztet végeztek, sokszor csak az esetszám a lényeges mutató. Pedig nem mindegy, hogy száz tesztből lett 6 pozitív, vagy ötezerből 10 (ez lenne a teszt/új eset mutató). De ugyanúgy fontos, hogy nőtt-e, és ha igen, mennyivel a kórházban, intenzív osztályon (lélegeztetőgépen) kezeltek száma, hiszen az egyik kulcskérdés, hogy az ország egészségügyi rendszere meg tud-e birkózni a járvány miatti leterheléssel. És az sem mindegy, hogy a napi 10-20 esetből mennyi van egy gócpontból (akiket jó esetben izolálni tudnak).

Ezek azok a mutatók, amelyek gyakran hiányoznak a hírekből, helyettük csak a pánikkeltő megnövekedett esetszám az egyetlen mutató.

A járvány után a szakemberek két forgatókönyvet vázoltak fel, az egyik, hogy nyárra elmúlik a veszély, a másik, hogy velünk marad a vírus és jön a második hullám. Ez pedig sokakban riadalmat kelt, joggal, hiszen az első körös bezárások után már senki sem szeretne újabb karantént, kijárási tilalmat, hasonlókat átélni. Éppen ezért kattintanak minden olyan hírre, amely erről a veszélyről árulna el valami közelebbit.

Csakhogy ezek a hírek, előrejelzések is főleg jóslatok – sokszor pánikkeltéssel fűszerezve, hiszen gyakorlatilag senki nem tudja, mi lesz. Gondoljunk csak vissza a tavaszi, márciusi prognózisokra: emlékszünk még a több mint 2 millió szlovákiai fertőzöttről szóló elemzésre?

Hogy lesz-e második hullám, nem tudjuk, a mostani állás szerint a vakcina érkezéséig minden bizonynyal elkerülhetetlen. Ám ez nem jelenti azt, hogy vissza kell térnie a tavaszi bezártságnak. Mára megtanultunk élni a veszéllyel, a döntő többség felelősén viselkedik, viseljük a maszkot, tartjuk a távolságot, gyakran mosunk kezet, fertőtlenítünk – hozzájárulva a vírus terjedésének megállításához. És nem esünk pánikba, ha valamelyik nap emelkedik a szám, elfogadjuk, hogy ez most egy ilyen időszak. Emellett az egészségügyi szakemberek is jobban tudják már, mit kell tenni – a lehető legtöbb tesztelést végezni (ebben Szlovákia az utóbbi napokban rosszul teljesít), azonnal izolálni a fertőzötteket és felkutatni, kikkel érintkeztek. S ha kell, lezárni a kisebb gócokat.

A bezártság után – a szigorúbb szabályokat elfogadva – pihenni, nyaralni szeretnénk: pár nap alatt több mint 30 ezer vonatjegyet adtak el a horvátországi tengerpartra közlekedő vonatokra. Pánikkeltő hírek, számok nélkül élveznénk a nyarat, bízva abban, hogy az új esetszámokról szóló hírek helyett hamarosan arról olvashatunk, hogy elkészült a vakcina.