Ötször annyi áldozatot szed a szelfizés, mint a cápatámadás, és évente egyre többen halnak meg, amikor magukat fényképezik veszélyes helyeken, helyzetekben. Már nemcsak a rendőrség, a pszichológusok is foglalkoznak a jelenséggel.
A legértelmetlenebb halál
Utóbbiak egyenesen kényszeres szelfizésről beszélnek, amit a feltűnési viszketegség, a lájkvadászat inspirál. A figyelemre, elismerésre vágyók egyre merészebbek, gyakran fel sem fogják, hogy az életüket, testi épségüket kockáztatják egy fotó kedvéért. Évek óta toronymagasan India vezeti a szelfi balesetek statisztikáját, ahol tavaly 190-en haltak meg, és 55-en szenvedtek maradandó károsodást ily módon. A második az Egyesült Államok 29 halálos szelfi balesettel, a harmadik Oroszország, ahol 18 áldozatot követelt ez az őrült hóbort. Persze a számok jóval magasabbak lehetnek, mivel ezek csak a bizonyított szelfibalesetek, amikor vannak szemtanúk, vagy megtalálják az illető telefonjában azt a bizonyos utolsó fotót.
A rendőrség – elrettentő szándékkal – folyamatosan tájékoztatja a sajtót az ilyen esetekről, sőt az utolsó fotókat, videókat is gyakran nyilvánosságra hozzák. Ennél többet nem igazán tehetnek, mert hiszen mindenkinek szíve joga, hogy fotózza magát. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy hiába húznak kerítést, tesznek ki figyelmeztető táblákat a veszélyes látványosságoknál, például vízesések, kanyonok, tengerparti sziklák közelében, nincs az a tiltás, ami megállítaná az önjelölt szuperhősöket. Tavaly szeptemberben például egy magyar nő halt meg Jordániában szelfizés közben. A fitneszedző elkülönült a turistacsoporttól, felmászott egy sziklára, ahol lótuszülésben készített magáról egy képet, majd amikor felállt, megcsúszott, és a mélybe zuhant. Az eset nagy port kavart, mivel a nő fia kijelentette, hogy anyját „egyedül hagyták”, és addig nem nyugszik, amíg a felelősöket meg nem büntetik.
Egy másik, régebbi tragédia végére a napokban került pont. Egy 70 éves osztrák nő egy alpesi legelőn sétálva észrevett egy borjával legelésző tehenet, odament, hogy szelfit készítsen velük, ám a tehén rátámadt, ledöntötte a lábáról és halálra taposta. Az áldozat családja kártérítést követelt, amiért a terület nem volt elkerítve, a bíróság azonban elutasította a keresetet. Alpesi szabadlegelőket ugyanis csak akkor kötelező elkeríteni, ha már történt ott állattámadás, illetve ha nincs a közelben egy másik, elkerülő útvonal.
Ebből az a tanulság, hogy nyugodtnak tűnő állatokat sem érdemes provokálni. Nem beszélve az olyan, látszatra cuki, valójában veszélyes fajokról, mint a medve. Székelyföldön a medveszelfi a legújabb hóbort, amit a vagányság próbájának tekintenek a turisták, de több állatot ki kellett lőni miattuk, mert túlságosan megszokták az ember jelenlétét. Legutóbb a Szent Anna-tónál egy nő combjából harapott ki egy darabot az a kedves mackó, akit Sanyinak hívnak az erdészek, és akit a turisták etetéssel édesgettek magukhoz.
Ezek a legfeleslegesebb sérülések, ez a legértelmetlenebb halál. Higgyék el, lehet úgy is kirándulni, hogy nem szelfizünk minden sziklán, a legjobb pozíciót keresgélve. És nem attól leszünk vagányak, hogy mondjuk felmászunk a vagon tetejére a magasfeszültségű vezetékek közé…
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.