Szuperhős kortárs költők a célkeresztben - Lackfi János és Varró Dani
A Kortárs Költő visszavág
Varró Dani után (emlékszünk, a Hat jó játék kisbabáknak, meg a konnektorba dugott toll verte ki a biztosítékot) ezúttal ismét Lackfi János van (halál)soron.
Az internet legmélyebb bugyraiból előtörve a napokban sokadszor is szövetségre léptek a népművelő inkvizítorok, az olvasás nélkül is rendkívül széles körű műveltségre szert tett, műkedvelő irodalomtudósok a felháborodott, csemetéiket minden károsnak és kórosnak vélt irodalmi hatástól gondosan óvó szülőkkel és pedagógusokkal, hogy egy karaktergyilkos hadjáratban a földbe döngöljék egyik ősellenségüket, a Kortárs Költőt.
Varró Dani után (emlékszünk, a Hat jó játék kisbabáknak, meg a konnektorba dugott toll verte ki a biztosítékot) ezúttal ismét Lackfi János van (halál)soron. Ennek „az elvetemült, elmebeteg firkásznak“ már amúgy is sok van a rovásán, hiszen nem átallja Facebook-oldalán, mémekben kiparodizálni legnagyobbjainkat (néhány gyöngyszem: „Szado-mazo lényem bekattan, / Taposs és rúgj kacagva rajtam.“, „Reszket a bokor, mert madárka szállott rá, / Reszket a kezem, mert piálni vágyom már!“, „Csiribiri, csiribiri csincsilla... /Billeg rajtad pár milla.“). Most azonban még ennél is tovább ment, és – ellenei szerint – egy rettenetes, brutális, nőverésre és még ki tudja miféle ocsmányságokra buzdító verspárjával (Lányok dala, Fiúk dala) mérgezi a patyolattiszta gyermeki lelkeket. Ráadásul orvul az egyik általános iskolai tankönyvbe csempészte ezeket a költeményeknek csúfolt förmedvényeket, olyan sorokkal, hogy aszongya:
Az összes lány dilis, / azt, hogy miről susog, / hiába is vered, / nem mondja meg: titok.
Nem váratott hát sokáig magára a Facebook népének fröcsögve gyűlölködő kommenthadjárata, melyből talán egy szemléltető példa éppen elég lesz: „Te agyhalott, hogy van merszed általános iskolás Gyerekeknek elmeháborodott verseket írni a tankönyvükbe? A gyerekeidet tanítsd ilyen stílusban, te talpnyaló! Hogy mered a lányokat dilisnek titulálni?? Ne a családtagjaidból indulj ki!!!Gusztustalan ember vagy!!!!”
A Kortárs Költő persze nem adta meg magát egykönnyen, azonnal ellentámadást indított néhány frappáns, ironikus bejegyzéssel. „Lélegzetem visszafojtom, / már a vérem semkering, / én vagyok a legjobbkislány / összestana rakszerint“ – olvasható a Komoly vers komoly szavalóversenyekre című fricskában. Kisvártatva kiposztolt egy kiáltványt is „El a kezekkel a gyerekeinktől” címmel, továbbgondolva s a klasszikus művekre vetítve a felbőszült szülők aggodalmait.
A Tüskevár merő halkínzás, civilizált ember ettől csak okádik. Ja, és az a mocsok Kőszívű, ahol a szabadság nevében folyton lövöldöznek!!! Ez megmagyarázza, honnan veszik a sorozatgyilkos kisdiákok az ötleteket.
Mindez persze csak olaj volt a tűzre, s a felemás reakciókat látva – egyes hozzászólók szó szerint vettek minden egyes sort, s tovább háborogtak, vagy éppen „helyeseltek”, hogy bizony az összes kötelező egy rakás sz*r – a Kortárs Költő posztolt még egy hosszabb bejegyzést az irónia bonyolult természetéről, s felismerésének módszereiről, hogy népét (=követőit a Facebookon) kivezesse a totális félreért(elmez)ések sötét erdejéből.
A leírtakból két tanulság vonható le. Ha a magyar társadalom pszichés egészségi állapotának az a fokmérője, hogy tagjai milyen arányban értik, illetve képesek élvezni a humort és az iróniát, akkor ilyen téren elég rosszul áll a szénánk. Az irónia és az önirónia felismerésének, illetve alkalmazásának képtelensége ugyanis olyan komoly tünetek velejárója lehet, mint a gondolkodás beszűkülése, a kritikus gondolkodás képességének hiánya, és ebből fakadóan a fanatizmusra, vagy az önimádatra való hajlam. Ezt legtömörebben az egyik Lackfi-poszt alatti hozzászóló, Magassy Réka foglalta össze (hogy egy pozitívat is idézzünk az eset kapcsán): „amilyen veszélyes a humor morál nélkül, legalább olyan veszélyes a morál humor nélkül”. A jó hír az, hogy amíg köztünk vannak, és szabadon tevékenykedhetnek az irónia, szatíra, szarkazmus és más efféle szupererők birtokosai, a varródanik és lackfijánosok, van még remény. Harvey Dent is megmondta A sötét lovagban:
Most sötét van... De hajnal előtt a legnagyobb a sötétség. Higgyék el, közeledik a hajnal.
(Neki mondjuk nem jött össze, de azért jobb hinni ebben, mint nem.)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.