Nagy magyar költő távozott az élők sorából fiatalon: Térey Jánost elvitte a szíve, így elveszítettünk egy olyan művészt, értelmiségit, aki képes volt szekértáborok felett létezni és dolgozni.

Nincs kortárs magyar költő, akit a világhálón többen olvasnának, mint őt. Százezrek követik minden sorát, minden gondolatát. Sohonyai Attila verseskötetei, hangoskönyvei egy mély érzelmű, 21. századi bárd arcképét adják. Gáti Oszkár, a jeles színművész teszi fel a kérdést: „Miért fontosak Sohonyai Attila versei? Mert megtanítja a fiatal nemzedéket beszélni, beszélni a lelkükről, az érzéseikről… odafordulni a másikhoz, érthetővé tenni az elmondhatatlant, kifejezni a feltörő vágyat, a végtelen nyugalmat, kapcsolatot teremteni a beszéd által, megnyerni vagy véglegesen lemondani valakiről vagy valamiről. Olvasom Sohonyai Attila verseit, és újrafogalmazom a fiatalságom.”

Varró Dani után (emlékszünk, a Hat jó játék kisbabáknak, meg a konnektorba dugott toll verte ki a biztosítékot) ezúttal ismét Lackfi János van (halál)soron.

Sárbogárdi Jolán mellett Dumpf Endre lett Parti Nagy Lajos másik emblematikus hőse. Tizennégy éve tűnt fel a Grafitneszben, és most ő a hőse friss verseskötetének, a Létbüfének.

Budapest | Ötven éve, 1967. július 22-én halt meg Kassák Lajos Kossuth-díjas költő, író, képzőművész, a magyarországi avantgárd egyik legjelentősebb alakja.

Eddig megjelent köteteinek több mint hétszáz versével internetes felmérés alapján Sohonyai Attila az egyik legolvasottabb kortárs magyar költő. Huszonnyolc éves korában mi lehetne nagyobb elismerés számára? Szerelmes verseit gimnazisták adják kézről kézre, én élvonalbeli színészektől, Stohl Andrástól és Gáti Oszkártól hallottam róla először.

A versnek már a címe is sokatmondó: Túlélték, mégis meghaltak. Előadja: Gálvölgyi János

Juhász R. József , a világjáró performanszművész és költő tavaly ősszel kitett a Facebook-oldalára egy felhívást, amelyben arra buzdította irodalmár ismerőseit, illetve bárkit, akihez eljut a hír, hogy alkossanak szöveget egy általa összeállított listán szereplő szókészletből.

A legtekintélyesebb magyarországi irodalmi folyóiratok közé tartozó Jelenkor szerkesztősége szeretné felmérni, mi számít a legfontosabbnak a kortárs magyar irodalomban. Kritikusokat kértek fel, hogy szavazzanak műnemenként, műfajonként. Elsőként a verslista készült el – amelyen egyetlen szlovákiai magyar művet sem találtunk.

A versolvasás manapság olyan szellemi luxus, mint a kortárs opera. Ezért nem látok esélyt arra, hogy tájainkon bármilyen szélesebb diskurzust kiválthatna, esetleg botrányt okozhatna egy verskötet megjelenése. Pedig Németh Zoltán Állati férj című, a Kalligramnál napvilágot látott kötete szerintem minimum a „forradalmi” jelzővel illethető.

Stockholm | Több hiábavaló próbálkozás után a Svéd Akadémia felhagyott az erőfeszítéssel, hogy személyesen is kapcsolatba lépjen az irodalmi Nobel-díj idei kitüntetettjével, Bob Dylan amerikai énekes-dalszerzővel, költővel.

A Madách kiadó történetében tudomásunk szerint még nem fordult elő, hogy egy verskötet szűk három hét alatt mind egy szálig elfogyjon. A hazai magyar slam poetry keresztapjaként is számon tartott, füleki származású Laboda Róbert komoly rajongótáborral rendelkezhet, hiszen eddigi három könyvbemutatóján hosszú sorokban álltak a dedikáltatni vágyók. Pedig ebben a könyvben nincsenek slam szövegek.

Párizs | Kilencvenhárom éves korában elhunyt Yves Bonnefoy, a francia kortárs irodalom egyik legnagyobb alakja, aki művészettörténészként és műfordítóként is jelentős életművet hagyott hátra - közölte szombaton a College de France, amelynek professzora volt.

A magyar költészet napját 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük. Számos módja van, hogyan tiszteleghetünk a magyar líra előtt: irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, koszorúzásokkal, költőtalálkozókkal, versenyekkel, versmaratonnal, versmondófesztivállal... A legeredetibb ötletet tavaly az egyik közösségi háló Gittegylet nevű oldalán találtam.

„És vannak modern költők, akiknek varázsa az, hogy szavaik és képeik túlmennek az értelmen, váratlanságukkal megráznak és fogékonnyá tesznek a Nagy Titok megsejtésére – ilyen volt közöttünk József Attila.” (Szerb Antal: A világirodalom története)