A hatalom nem uralkodásra jogosít

Szlovákia lakosságának az előre hozott választás óta nem sok öröme volt eddig a győztesek teljesítményéből. Az okozat tehát megvan, és az ok is megtalálható – ha valaki gondolkodik. 

A méltatlan győztesek, vezérükkel együtt csak magukkal törődnek. Ők nem az ország összes polgárának vezetői akarnak lenni, hanem csak azoké, akik őket választották. És a választás után mindjárt neki is fogtak sürgős dolgaiknak, már az első nap. A számukra veszélyesnek minősített politikai ellenfeleiket szemrebbenés nélkül eltávolították állásukból, azonnal megduplázták fizetéseiket – nem baj, ha növekszik az államadósság 60 százalék fölé –, kinyilvánították, hogy az igazat író lapok munkatársaival szóba nem állnak, mint ahogy az egyetemistákkal sem, mert a Smer feje számára az egyetemisták nem vitapartnerek. 

Arról már nem is beszélve, hogy az amúgy is szenvedő igazságszolgáltatásunkat szándékosan le akarják téríteni a demokrácia és jogállamiság útjáról, hogy nyugodtan dönthessenek, dolgozhassanak, ahogy ők akarnak, hogy elkerüljék az igazság felszínre kerülését. 

Hát ez a „köszönet” a lakosságnak azért, hogy a hazugsághalmazokkal, az állandó ellenségkereséssel, gyűlöletkeltéssel és a választópolgárok sanda félrevezetésével negyedszer is hatalomhoz juthattak Szlovákiában. Most el akarják játszani, hogy ők lesznek azok, akik megteremtik a rendet és társadalmi nyugalmat, amit ígértek a választás előtt.

Idáig csak a büntetőjog szétforgácsolására összpontosítottak, és amikor nagy nehezen végeztek a büntetőjogi tragikomikus parlamenti cirkusszal, és elfogadták a tarsadalom- és életellenes törvénymódosítást, hirtelen nagy akadályba ütköztek. Az Alkotmánybíróság felfüggesztette az elfogadott Btk. módosításának hatályba lépését. Ez újabb politikai háborút robbantott ki Fico és bosszúéhes serege, valamint az Alkotmánybíróság között. 

A Smer támadása Ivan Fiačan, a taláros testület elnöke ellen fenyegető, korlátlan és a rendszerváltás utáni 34 évben egyedülállónak mondható. 

Ficóék minden bizonnyal addig nem nyugszanak, amíg meg nem találják a módját annak, hogy az orruk alá borsot törő Fiačant eltávolíthassák, és a taláros testületet is a befolyásuk alá tereljék. Félő, hogy mesterkedésük e téren is sikeres lesz. 

Mindez aggodalomra ad okot, Szlovákia ismét elszigetelődhet nemzetközileg úgy, mint Mečiar idején. Sajnos, visszafelé haladunk. Már ennek az első jele lehet, hogy Csehország lemondta a cseh–szlovák kormányközi egyeztetéseket...