A háború végét vagy a kezdetét ünnepeljük?

A szomszéd Csehországnak viszont megszaporodtak a problémái Oroszországgal. Mivel megromlott a két ország viszonya, Prága 6. kerületének önkormányzata és polgármestere úgy döntött, eltüntetik a kerületből Konyev marsall szobrát – máshova helyezik. A szobor 1980ban készült. Nem a szovjet hősi halottak autentikus emléke, mint azok a sírok, amelyekben a szovjet katonák nyugszanak, Prágában több mint 4 ezer van belőlük, ezekről a város gondoskodik.

Konyev szobrára azonban úgy tekintenek a városrész képviselői, mint a normalizáció éveinek termékére. Ráadásul felmerül a kérdés, Konyev részt vett-e az 1968-as megszállásban. A csehek azt állítják, igen, az oroszok tagadják.

Valószínűleg részt vett az 1956-os magyarországi forradalom leverésében. A szobrot eltávolították, de a reakciók minden elvárást felülmúltak. Oroszország feljelentést akar tenni a szobor eltüntetése miatt, ami még érthető, ám a Más Oroszország mozgalom agresszív és vulgáris tiltakozásokba kezdett a cseh nagykövetség előtt. A moszkvai cseh nagykövetség védelmét megerősítették.
Prága 6. kerületének polgármesterét, Ondrej Kolářt és a Řeporyje városnegyed polgármesterét, Pavel Novotnýt, akik részt vettek az ügyben, az őrző-védő szolgálat emberei gépfegyverrel védik, miután egy orosz ricinussal felfegyverkezve bukkant fel Prágában. A titkosszolgálat arzenáljának erős mérgével.

Paranoia? Az információ kiszivárogtatása?

Noha nem konkretizálták, miért megalapozott a félelem, de a hírszerzés főnöke is megerősítette.

Ha továbbra is kételkedne valaki, említsük meg az úgynevezett cseh hazafiak hisztérikus reagálását, akik a város képviselőit szóban és tettlegesen is fenyegetik, azt ígérik, likvidálják őket, esetleg jelzik, hogy utol kellene érniük az orosz titkosszolgálat embereit, és a bűnösökkel, akik eltávolították Konyev szobrát, el kellene bánni. El kellene ítélni őket. Kivégezni. A szoborügy miatt kirobbant a gyűlölet mélyen beférkőzött a radikálisok és szélsőségesek táborába. Kiderült, milyen közel állnak Moszkvához, amely tudatosan táplálja a lakosságban azt az érzést, hogy az egykori keleti blokkra még mindig hatással van, mint ahogy a volt szovjet tagköztársaságra is.

Oroszországban így nem Konyev, hanem egyenesen Sztálin éledezik. És velük együtt a gyűlöletpolitika képviselői, bárhol élnek is. Ezek az események nem a II. világháború végére utalnak, hanem ellenkezőleg, annak kezdetére.

A szerző a TASR munkatársa