A "gáz van" halála

A krízis pedig nem másra világított rá, mint arra a banalitásra, hogy le kell végre szakadnunk az oroszokról, el kell tőlük kedvesen köszönnünk, ennyi volt, csááááó, kapcsolataink egyetlen cölöpe a jövőben a turizmus meg a vodkaimport, másra ne számítsanak, mert másra nem számíthatunk. Mert az ugye csak valami félresikerült ká-európai globalizáció lehet, hogy az oroszok nem szállítanak, az ukránok nem fizetnek, mi meg fázunk. Válság idején ugye nincs sok megtakarítás, hát mér' pont gázból raktároznánk olyan nagyon sokat; jó, mi meg a románok még valahogy igen, de a szerbek nem, a bolgár iskolások is dideregnek, az európai megfigyelők pedig jönnek megfigyelni. Az oroszok azt mondják, ha jön az EU, ők szállítanak, ami azért formállogikailag nézvést is minimum kétségesnek tűnik, miért pont ez kell? Egy ekkora hatalomnak? Nem ún. üzleti felekről van szó, hogy tehát le kellene ülniük az ukránokkal és dűlőre kell jutniuk, mégpedig ASAP? De.

Tegye fel a kezét az, aki emlékszik arra, mikor volt az EU utoljára hatékony valamiben. Bosnyákok és koszovói albánok megvédése a népirtástól? Nem. Közel-keleti helyzet megoldása úgy, hogy állandóan mérlegelünk, miközben hízelgő viszonyt ápolunk a palesztin terroristákkal? Nem. Iráni nukleáris fegyverkezés megállítása békés tárgyalások útján? Nem. Önálló kül- és energiapolitika, ezen belül az oroszokkal való, khm, drasztikus beszédmód lassú bevezetése? Nem. Vagy lehet, mondja a bennem bujkáló Václav Klaus, hogy nem is annyira az oroszokról, mint az EU-ról kéne lassan leszakadni? Na azt azért nem. De aki nem akar politikai vagy Gazprom-függőségbe kerülni Moszkvától, az lassan felpörgethetné a Nabuccót vagy valamelyik áramlatról elnevezett projektet, építsünk vezetéket, százat, ezeret! Csak ne függjünk már megint egy olyan civilizációtól, amely télvíz idején kész lefagyasztani a fél kontinenst, csak azért, hogy megmutassa, mekkora nagyfiú.

A Nabucco és hasonló projektek persze, make no mistake, Iránt jelenti. Vagy a legendásan stabil Türkmenisztánt. Az egyik terrorista, a másik diktatúra. És, mi a hallatlanul sok többi opciónk? Oroszország, azt pedig látjuk, milyen. Nagyon gáz (tudom, tudom).

A szerző a Hírszerző főmunkatársa