A Földnek 50 éve van hátra

A WWF állatvédő szervezet Living Planet címet viselő jelentése szerint az emberiség vagy megfékezi az extravagáns életmódját, vagy a tudósokra hárul a felelősség, hogy kidolgozzák az emberi élet más bolygón való folytatásának lehetőségeit. Mivel ez utóbbinak igen kevés az esélye, az egyetlen túlélési lehetőség a fogyasztás azonnali csökkentése.

A jelentés szerint bolygónk tartalékai és a használható szabad terület vészesen fogynak. A modern civilizáció annyira tönkretette a Földet, hogy neki kell látni a világűr gyarmatosításának, írja a World Wildlife Fund (WWF) állatvédő szervezet jelentése, mely szerint az emberiségnek 50 éven belül két bolygót kell gyarmatosítania, ha a jelenlegi szinten folytatódik a természetes erőforrások kiaknázása.

Kimerülnek az erőforrások

A kedden megjelenő jelentés arra figyelmeztet, hogy az emberi faj olyan mértékben fosztja ki a bolygóját, hogy annak életet fenntartó kapacitása kimerül. A nyugati társadalmak elítélendően magas fogyasztási szintje hozzájárul ahhoz, hogy 2050-ig újabb, Föld méretű bolygók meghódítására lesz szükség, hiszen kimerülnek a jelenlegi erőforrásaink.

A világ minden tájáról származó tudományos adattömegen alapuló jelentés kitér arra is, hogy az elmúlt három évtizedben a természetes élővilág harmadát tette tönkre az emberiség, idézi az anyagot az Observer.

Űrturisták

Az űrbeli terjeszkedés szükségességének felvetésével a WWF jelentése szokatlan szemszögből világítja meg a földi életet fenyegető problémákat. A környezetvédők szerint gyorsan és jelentősen csökkenteni kell a fogyasztási szintet, különben a bolygó nem fogja tudni eltartani a növekvő emberi populációt.

Szakértők szerint a tengerekből eltűnnek a halak, a széndioxid-kibocsátást megkötő erdők teljesen tönkremennek, az ivóvízforrások pedig elszennyeződnek és megfogyatkoznak.

Csökkenteni kell a fogyasztást

A Living Planet jelentés elkerülhetetlen válaszútra figyelmeztet, miszerint az emberiség vagy megfékezi az extravagáns életmódját, vagy a tudósokra hárul a felelősség, hogy kidolgozzák az emberi élet más bolygón való folytatásának lehetőségeit. Mivel ez utóbbinak igen kevés az esélye, az egyetlen lehetőség a fogyasztás azonnali csökkentése.

A földi óceánok szisztematikus kizsákmányolása oda vezetett, hogy az északatlanti óceánon fogott tőkehal mennyisége az 1970-es 264 ezer tonnáról 1995-ben 60 ezer tonna alá zuhant.

Eltűnő sokszínűség

A WWF jelentése kiemeli a földi ökoszisztéma 1970 és 2002 között bekövetkezett jelentős visszaesését, beleértve az erdőtakaró területének 12 százalékos csökkenését. Ugyanezen időszak alatt egyharmadával megcsappant az óceánok, és 55 százalékkal az édesvizek élővilágának sokszínűsége.

A Living Planet jelentés egy indexet használ annak illusztrálására, milyen mértékben mentek tönkre a Föld erdői, illetve a tengeri és édesvízi ökoszisztémák. 1970-et 100 pontos bázisévnek használva az index egyetlen generáció élete alatt kereken 65-re zuhant.

A veszély pedig nemcsak az emberiséget fenyegeti. 350 fajta emlős, madár, hüllő és halfaj adatait elemezve a kutatók arra jutottak, hogy sok állatfaj populációja a felénél is többel visszaesett.

A jelentés összeállításában segédkező Martin Jenkins, a Cambridge-i World Conservation Monitoring Centre tanácsadója szerint "a helyzet a jelek szerint minden korábbinál gyorsabban romlik. Soha korábban nem volt ilyen megsemmisítő befolyása egyetlen élőlénynek sem. Az emberiség felderítetlen területre lépett."

Elfogytak az orrszarvúk, tigrisek

A kutatóközpont adataiból kitűnik, hogy a fekete orrszarvúból az 1970-es 65 ezerből mostanra alig 3100 példány maradt. Az afrikai elefántok száma az 1980-as kereken 1,2 millióról alig félmillióra esett vissza, míg az elmúlt évszázadban a tigrisek 95 százaléka eltűnt.

Fogy a veréb

Nagy-Britannia énekesmadár-populációja szintén drasztikusan visszaesett. A sordély (Emberiza calandra) lélekszáma 1970 és 2000 között 92 százalékkal visszaesett, mialatt a mezei verebek (Passer montanus) 90 százaléka és a szürke légykapó (Muscicapa striata) 70 százaléka szintén eltűnt. A szakértők szerint nehéz meghatározni, hány faj tűnt el örökre, mert csak az ötven év óta nem megfigyelt állatfajokat lehet kihaltnak nyilvánítani.

A figyelem most az évtized legfontosabb környezetvédelmi tanácskozására, az augusztus végi johannesburgi Earth Summitra irányul. A megbeszélésekre árnyékot vet, hogy egyes vélemények szerint nem tudnak majd megállapodást kidolgozni, és George W. Bush amerikai elnök is kihagyja az eseményen való megjelenést.