A csehek fele hajlandó lenne fizetni azért, hogy jobb egészségügyi ellátást kapjon

KOKES JÁNOS

A csehek fele szívesen fizetne a kórházakban, ha az általánostól magasabb szintű egészségügyi ellátást kapna, a lakosság másik fele ezt elutasítja – derült ki egy országos felmérésből.

A 2012-ben bevezetett, majd másfél év múlva az alkotmánybíróság döntése után megszüntetett kétszintű egészségügyi ellátás rendszerének újbóli bevezetését a megkérdezettek 49 százaléka támogatja, míg 51 százalék elutasítja.

Csehországban a 2011-ben elfogadott új egészségügyi törvény tette lehetővé, hogy az ellátás kétszintű legyen: alapszintű, s ahol erre lehetőség nyílt, magasabb szintű.

A páciensnek joga volt választani, de a biztosítók csak az alapszintet fizették. A magasabb szintért a betegeknek fizetniük kellett. Az alkotmánybíróság eredetileg elismerte, hogy lehetséges a kétszintű ellátás, de azzal a feltétellel, hogy a magasabb szintet rendeletekben pontosan meghatározzák. Miután ez nem történt meg, a testület 2013 nyarán úgy döntött, hogy a magasabb szint lehetőségét ki kell venni a közegészségügyi törvényből.

A téma azonban politikai és társadalmi viták tárgya. A kormánykoalíciós ANO mozgalom képviselőinek egy csoportja a visszaállításra vonatkozó javaslatot terjesztett az alsóház elé, ám az megbukott. Az egészségügyi miniszter szerint azért, mert nem volt jól előkészítve, s a kormánykoalícióban sem volt egyeztetve a kérdés.

A felmérésből kiderült, hogy a kétszintű egészségügyi rendszertől elsősorban az idősebbek és az alacsonyabb jövedelműek félnek.

Az aktív lakosság körében azonban az elképzelésnek a felmérés szerint 70 százalékos támogatottsága van.

A kétszintű rendszer hívei azzal érvelnek, hogy a magasabb szint bevezetésével könnyebben ki lehetne szűrni a hálapénzeket az egészségügyből. Ugyanakkor mindenki egyetért azzal, hogy a rendszert nagyon szigorúan konkrét szabályok közé kellene szorítani.