A csehek és az állampolgárság

A cseh állampolgársági törvény még a szövetségi ország válópere idején született, és sokkal, de sokkal szigorúbb volt, mint az akkor és azóta elvben csak a magyar állampolgársági törvény hatására változó szlovák szabályozás. Csehország 1993 januárjától ugyanis elsősorban az éppen alakulgató Szlovákia polgáraitól védte volna magát. Kegyetlen, de így volt, a csehek öt éves állandó lakhelyhez kötötték az állampolgárságot még azok esetében is, akik szövetségi állampolgárokként már Csehország területén éltek. Igaz, a szövetségi exország expolgárait különösebb hátrány nem érte a cseh szabályozással, de az állampolgárság megszerzése nem volt könnyű – erről egyébként nagyon sokan saját tapasztalatukból mesélhetnének. Szlovákiában a cseh állampolgárság megtartásával és a szlovák felvételével különösebb baj nem volt.
Ha a prágai szabályozást nézzük, leírható, hogy különösebb gond nélkül eddig csak akkor fogadta el Csehország a kettős állampolgárságot, ha a cseh állampolgár idegen állampolgárral lépett házastársi viszonyba. Tehát Prágában az az elv, hogy aki felveszi más ország polgárságát, a csehet automatikusan elveszíti (vagy le kell róla mondania), 1993-tól érvényes, és annak ellenére, hogy Csehország ugyanazon emberjogi nemzetközi szerződések ratifikálója, mint Szlovákia, eddig senki nem kifogásolta a cseh állampolgárság erőszakos elvételét vagy annak lehetőségét. Ha ezen csodálkozunk, igazunk van, hiszen Szlovákiában éppen azzal érvel a magyar állampolgárságot is felvenni szándékozók nagy része, hogy az állampolgárságot elvenni valakitől, alkotmányba ütközik. Az alkotmány pedig a nemzetközi szerződéseket és egyezményeket jogforrásként fogalmazza mindjárt a legelején – nemkülönben a cseh alkotmány is.
Mi tehát az új a prágai szabályozásban? A híroldalakon bizonyára pontosabb képet kaphat az Olvasó, de azt mindenképp kiemelnénk, hogy először is Prága a készülő törvényben mindenkinek kivétel nélkül megengedi, hogy megtartsa cseh állampolgárságát, ha önként egy másik országét is fölveszi. Másrészt megkönnyíti a világban élő cseheknek, hogy felvegyék a cseh állampolgárságot függetlenül attól, hogy az eddigit megtartják-e vagy sem. Ugyanakkor az emigránsoknak és leszármazottaiknak lehetővé teszi fölvenni a cseh állampolgárságot, miközben egyik esetben sem követeli meg a cseh állandó lakhelyet, tartózkodást.
Összegezve: a készülő cseh állampolgársági törvény minden csinnadratta nélkül nagyjából olyan lehetőségeket biztosít saját állampolgárainak, valamint a cseh ajkú, idegen állampolgároknak, mint amilyet a jelenlegi magyar szabályozás. A Pátria Rádióban szombaton a regnáló, de március után távozó szlovák  miniszterelnök asszony a Prága és Pozsony közötti érvényes állampolgársági gyakorlatot a szlovák-magyar relációra nézve példaként említette. Érdekes lesz hát megfigyelni a cseh-szlovák államközi rendezést (vagy nem rendezést) akkor, amikor a prágai belügyminisztérium által elkészített és múlt héten nyilvánosságra került javaslatból jogszabály lesz. Hátha valóban jól jön egy kis pozitív példa.