A botrány szaga

Siker helyett botrányszag lengi körül a Szlovák Nemzeti Színház operatársulatának idei második bemutatóját. Pedig ünnepelni illene, hiszen csaknem hatvan éve nem játszottak Rimszkij-Korszakov operát Pozsonyban. Ez egy úgynevezett franchise-produkció, azaz olyan előadás, amelyet valahol már bemutattak ugyanígy, és az alkotók levédették a rendezést, vagyis mindent ugyanúgy kell prezentálnia annak, aki átveszi a művet.

A világon évente hozzávetőleg huszonötezer opera-előadást tartanak, ezeknek úgy 8–10 százaléka „videórendezés”, amikor a jogtulajdonos elküldi az eredetit DVD-n, hogy pontosan le tudják másolni. Gyakran a produkció rendezője is ellenőrzi az eredményt az új helyszínen, megérkezik a főpróbahétre, elvégzi az utolsó simításokat, segít, ahol tud. Antwerpenben az amerikai Daniel Kramer védette le saját rendezését, a Szadko című romantikus operát. Úgy tudjuk, nem lett kiugró siker, a szaksajtóban legalábbis kevés lelkendező kritika olvasható róla. Nem tudni, milyen megfontolásból esett a pozsonyiak választás pont erre a belgiumi rendezésre, egy azonban bizonyos: a korral való haladás érdekében az operaszínpadokon is egymással versengenek a merész újítók.

Láttunk már bicikliző tenort, medencében lubickolva éneklő szopránt, gólyalábakon egyensúlyozó kórust, szóval a legelképesztőbb dolgokat. Daniel Kramer például humuszos földet szóratott szét a színpadon, hogy érzékeltesse az outdoor-fílinget, hogy „földszagú” legyen a darab, és ezt a nézők érezzék is. Csak az a baj, hogy a penetráns földszagot az énekesek is érzik. Érzékeny hangszálaik pedig nem tudnak megbirkózni a szokatlan kihívással. Néhányan allergiás tüneteket produkáltak, mások köhögőrohamot kaptak, vagy egyszerűen csak a megszokottnál gyengébben teljesítettek. Mindez természetesen nem a próbafolyamat elején derül ki, hiszen akkor még nem díszletben szokás énekelni, hanem az emeleti próbatermekben, zongorakísérettel. A január 26-i premieren telt be náluk a pohár, mostanra pedig olyannyira elmérgesedett a helyzet, hogy a szenvedő művészek nem hajlandóak előadni a darabot. Csütörtökön Rimszkij-Korszakov helyett Puccini Turandotja volt műsoron. A színház vezetése egyszer már bevizsgáltatta a kifogásolt díszletelemet, akkor mindent rendben találtak. Most újabb vizsgálatot kértek, mert nem értik, hogy Antwerpenben miért nem zavarta a művészeket a föld.

Reméljük, az illetékesek hamar kiderítik, mitől fulladoznak a pozsonyi szólisták. Mert ha nem, akkor valószínűleg le kell venni a műsorról ezt az operát. Egy franchise-produkcióban ugyanis a díszlet sem változhat.