Szeptember 11. kísért

„Nagy robbanást hallottam, és mikor odanéztem, a New York-i ikertornyok képe villant be: a levegőben üveg és papír, majd füst...” – mondta egy szemtanú, aki a toronyház közelében tartózkodott a becsapódás pillanatában.

„Olyan volt, mint egy álom” – mondja Lugi Melone, aki az épület egyik bárban dolgozik. „Minden egy pillanat alatt történt. Hallottunk valami zajt, és azt hittük, hogy egy helikopter körözik fölöttünk, majd megláttuk ezt a kis repülőgépet, ami a Pirellone felé tartott. Aztán láttuk, hogyan csapódott be az irodákba, és hogy robbant föl. Az utca közepén állva néztük az üvegszilánkesőt.”

Giovanni Mascolo, aki a becsapódás pillanatában az épületben tartózkodott, így szól a történtekről: „Hatalmas robajt hallottunk. Én a 14. emeleten voltam, és a munkámat otthagyva ösztönösen a vészkijárat felé futottam, és így tettek a munkatársaim is. Az időpont ellenére nem voltunk kevesen. Kijutottunk és elértük a biztonságos zónát. Láttam az összes munkatársamat, akik az emeleten tartózkodtak, de el sem merem képzelni, hogy mi történhetett a 26. emeleten.”

Az egyik közeli épületben dolgozó szemtanút a szeptemberi merényletre emlékeztette az esemény: „Nagy robbanást hallottam, és mikor odanéztem, a New York-i ikertornyok képe villant be: a levegőben üveg és papír, majd füst...”

Egy parlamenti képviselő úgy látta: a repülő lángokban állt, amikor a toronyház felé tartott. „A lángcsík a Pirellone felé közeledett. Három másodperc múlva, miután láttam a robbanást és repülő a szilánkokat, úgy menekültem, hogy bevallom, még a piros jelzésen is áthajtottam.” (mno, i-t)