Segítség, nem jött meg a poggyász!

Mindenekelőtt fontos, hogy különbséget kell tenni a között, amikor az odaút során veszik el a csomag, és amikor visszaút során. Más szabályok vannak a két esetre. Persze, a poggyászok több mint 95 százaléka előbb-utóbb előkerül, csak nagyon kevés olyan eset van, amikor sosem lesz meg a feladott poggyász. Lehet, a kiinduló állomáson maradt le a gépről, vagy az átszállás során felejtették el felpakolni a repülőre, de olyan is előfordul (főleg a nagyobb nemzetközi repülőtereken), hogy feltették ugyan a csomagunkat, de egy teljesen más gépre, London helyett New Yorkba, vagy akár Limába, a lehetőségek listája nagyon gazdag.

Odautazás során, ha kiderül, hogy a csomag nem érkezik meg, akkor az első, amit tehetünk, hogy az elveszett poggyászok (lost and found) pulthoz megyünk (ahhoz, amelyik a szállító légitársaságot képviseli, ki vannak téve mindig a fuvarozók logói), és ott jegyzőkönyvet vetetünk fel. Mindenképpen őrizzük meg a chek-innél kapott poggyászcímkét, ez alapján azonosítják be a csomagunkat. Az esetek nagy részében a pultnál már azt is meg tudják mondani, hogy hol van a csomag, igaz, bennünket akkor nem vigasztal, ha – például New Yorkba érkezve közlik, hogy Amszterdamban maradt a poggyászunk. A jegyzőkönyv felvételénél megkérdezik a csomag színét, a formáját, hogy kemény fedelű-e vagy vászon. Ez alapján kapunk egy kódot, amelyet egy webes felületen beírva folyamatosan követhetjük, merre jár a csomagunk.

Ha megérkezik, a légitársaság futárral a szálláshelyünkre szállítja, másnap, harmadnap, amikor végre megjön a csomag. Addig pedig az utasnak joga van alapvető kellékeket vásárolni, pl. pólót, alsót, zoknit, törülközőt, tisztálkodási eszközöket stb. Bár összeghatár nincs, igyekezzünk az észszerűség és az életszerűség határán belül vásárolni, naponta maximum 100–150 eurós tételig. A számlákat őrizzük meg, majd hazatérve ezeket, valamint a jegyzőkönyvet szkenneljük be, és panaszként küldjük el a légitársaságnak, és kérjük a számlák megtérítését. A legtöbb fuvarozó ezt teljes mértékben kifizeti, de vannak olyanok is, amelyek csak a felét térítik meg, mondván, az új ruházat az utasé marad. Ha a légitársaság nem fizeti ki a teljes összeget, azt követően érdemes még a biztosítóhoz fordulni (ha volt biztosítás poggyászkésésre), hogy térítse meg a különbözetet.

Kártérítésre ne számítsunk poggyászkésénél, erre csak akkor van lehetőség, ha végleg elveszik a csomag, akkor azonban a légitársaság maximum 1000–1200 euróig vállal felelőséget, ennél többet nem kaphatunk, még akkor sem, ha méregdrága ruhák, vagy akár elektronikus eszközök (ilyen nem is szabad a feladott poggyászba tenni) voltak benne. Visszaút során hasonló az eljárás, azaz itt is fel kell vetetni egy jegyzőkönyvet, ugyanakkor már nincs jogunk arra, hogy vásároljunk ruhát, tisztálkodási eszközt, hiszen otthon valószínűleg ezek megvannak, nincs szükség újakat venni. A légitársaságok ez esetben is futárral szállítják haza a csomagot. Ha tehát késik a csomag, nem kell pánikolni, előbb-utóbb megérkezik. De ha tudatos utazók szeretnénk lenni, akkor a kézipoggyászba is pakolunk legalább egy napi váltóruhát, tisztálkodási eszközt, hogy ha mégsem jön meg a csomag, akkor se borítsa fel a programunkat, és kényelmesen tudjunk várost nézni, kirándulni.