Utazz

Puglia régió – derűs, kedves és színes 

Amíg csak térkép volt e táj nekem, annyit tudtam, hogy az olasz csizma déli csücskében kell keresni Barit, ahova a június eleji repjegyünk szólt.
Szeles Pál Ildikó

2019. augusztus 12. 17:30

*
- A szerző képarchívuma

Csak öt éjszakára jöttünk – nyolc személyből álló, csacsogós és nagyokat nevető lánycsapat (értsd: 40 és 65 közti lányok), és a hosszú esős időszak után szinte ki voltunk éhezve a napsütésre, a melegre, a napozóágyon való heverészésre. Így nem sok csavargás fért bele ebbe a kevés időbe, de azért sikerült meglátogatnom Alberobellót, amelyről három éven át ábrándozgattam. 
Baritól félórás autózás után érkeztünk meg Polignano a Mare városkájába, annak San Vito negyedébe. A szállásunk a kikötőtől vagy 35 lépésnyire volt, egy csodás pálmafás, virágzó kaktuszos, sokgyíkos kertben. Itt lapul meg a két kis villa, a Villa Alba és a Villa Azuro, amely otthont adott nekünk erre a pár napra. A nagy kert végében volt egy utcaajtó... és ott lapult meg a tenger a maga végtelen kékjével. Éjszakánként imádtam a kerti zuhanyban mosakodni, mert ilyenkor a csillagos eget nézhettem mosakodás közben, és énekelhetnékem volt, annyira szabadságízük volt ezeknek a pillanatoknak! Szóval édeni környezet, és csak a mi kis csapatunké ez a parányi birodalom! 


Szívdobbanás volt a reakcióm a látványra, amint kiléptem a hátsó ajtón a tenger felé, ugyanis egy nagyon régi, tengerbe süllyesztett város romjai közt találtam magam. Talán a legendás görög Neapolis maradványai, amiről írásos emlék nem maradt fenn, de sok arany pénzérmét találtak a tenger mélyén és a hullámok által kisodorva a parton. Feltételezik, hogy Polignano a Mare tényleg Neapolisra épült rá. A valahai falak alacsony maradványain át lépkedve lehet kijutni a nyílt tengerre. Az Adria ilyenkor még hideg, mondták is a helyiek, hogy a május ott is olyan esős és kellemetlen volt, mint nálunk. A romok közt megrekedt sekély víz kis medenceként szolgált. Kellemesen felmelegedett a vize, én pedig elégedetten heverésztem ott, és figyeltem az apró halak kergetőző garmadáit, a gyorsan iszkoló rákokat, ahogy menekültek előlem a romok repedéseibe. Azon töprengtem, vajon hogyan élt az az ember, akinek én most talán a hajdani ebédlője helyén áztatom magam a langyos vízben. Imádom ezt a fajta nyugalmat, főleg ha jó nagy meleggel párosul. A nyílt tengert a hideg vizével nem vállaltam be.  
Szállásunktól három és fél kilométerre volt Polignano a Mare, a hangulatos városka, ahova a nagy melegben nem szívesen gyalogoltunk a poros út mellett, így tuk-tukot hívtunk, és egy nagyon bolondos, vidám, Alba nevű fiatal nő járt értünk. Nem zavartatta magát, hogy nem értjük, amit mond, nyomta a mondanivalóját a zötykölődés alatt, és gesztikulált teátrálisan. A főúton lazán elengedte a kormányt, és nagy hévvel magyarázott teljesen felénk fordulva, hangos nevetésekkel fűszerezve a... nem tudjuk, mit. Imádtuk ezt a biológiai fegyverként ható fiatal nőt! 


Szállásunkhoz tartozott két viharvert retró bicikli, ketten a csapatunkból azon tekertek be esténként a városba, és ott aztán találkoztunk. A helyes városka keskeny utcái, hangulatos kis éttermei, kávéházai és apró bárjai, a macskaköves sikátorok sejtelmesen, incselkedve csalogattak. Az ember simára koptatta a köveket az évszázadok során, mi, nők hajlamosak vagyunk a könnyű nyári papucsainkban gésásan topogni, hogy a csúszást megelőzzük, de a látnivalókról ne maradjunk le, és lehessen leselkedni jobbra és balra. Nem győztem fotózni a színes erkélyajtókat, a lestrapált, antik hangulatú ablakredőnyöket, a rengeteg virágot a falakon, ablakokon, erkélyeken, lépcsőkön. Az egész város egy meredek mészkősziklára épült, így pár utcája zsákutcaként egy kilátóra vezet ki. Ott az ember leragad és csodálja ezt a szépséget, amit a természet és az ember alkotott együtt. Igazán akad itt fotogén hely bőven, például egy sziklaétterem – Grotta Palazzese –, a szirt oldalában romantikusan kivilágítva, melyet alulról a fáradhatatlan tenger hullámai nyaldosnak. Biztos vagyok benne, hogy szendén pislogva fogadnék el ebbe az étterembe meghívást egy romantikus vacsorára. Aztán egy formás, nevezetes strandot említenék meg, amelyet a felette átívelő hídról turisták serege fotóz. A híd alatt a Lama Monachile kiszáradt medre. Elég nehéz lejutni a strandon át a tengerhez, mert a nagy kövek nehezítik a vízbe jutást... na meg persze a rengeteg ember. De látni kell. Az előbb említett helyeket aztán megcsodáltuk a tengerről is, egy csinos, Marco nevű hajóskapitánnyal másfél órát hajóztunk, és megcsodálhattuk a fehér várost, a sziklaszirt alatt megbújó kisebb-nagyobb barlangokat, az intim, kis szentélyszerű párszemélyes apró strandokat. A nevezetessége a városkának az is, hogy itt született Domenico Modugno, a híres táncdalénekes, akit mi főleg a Volare című dal előadójaként ismerünk. Szobra zarándokhely a hangos és temperamentumos olaszoknak, sorakoznak a családi fotózás miatt. 


Varázslatos a város esti megvilágítása, ilyenkor a kilátókon mozdulni sem lehet. Az éttermeket vacsorára csak 20 óra felé nyitják, előtte kész csoda, ha legalább a sört kihozzák, mert a szieszta diktálja a tempót. Az olasz konyha nekem bejön, imádom a halat, a tengeri herkentyűket, a soksajtos pizzát. Jellemző, hogy nem spórolnak az olívaolajjal, sok itt az olajfa. Négyen lányok kibéreltünk egy autót, és elmentünk Alberobellóba. Minél közelebb jártunk a célpontunkhoz, annál vörösebb volt a talaj, és annál több öreg, kérges olajfa állt az út mentén. Kíváncsian lestük, mikor bukkannak fel a trullók, hiszen ezek miatt az építmények miatt vettük erre az irányt. 


Múzeumlátogatással kezdtünk, hogy tudjuk, hogyan is készültek ezek a sajátos, mesés külalakú piciny házikók. A trulló általában kör alaprajzú, henger alakú falai másfél méter vastagok. Kúpfedele van, de nincs tartószerkezete, hanem száraz építéssel alakították ki az egymásra rakott, önmegtartó lapos kövekből a trulló tetejét. Dekoratív, hófehér záróköve van. A süvegre alakzatok vannak festve, ősi szimbólumok. Máshol is vannak a tartományon belül trullók, de nem ilyen sűrűn egymás mellett, mint Alberobellóban. Ahogy a kis manóházakként ható épületek egymás mellett sorakoznak, az szinte mesébe illő. 15-16 négyzetméteren átlagban nyolcan éltek. A gyerekek a tetőtérben kaptak helyet, mert ott melegebb volt. Ma a trullókban ékszerüzletek, turistacsábító boltok vannak, hihetetlen mennyiségű és formájú tésztákat, fűszereket kínálnak, olívaolajat, mézet és más helyi finomságokat is vehetünk. 


A legrégebbi trulló a 14. századból származik. Állítólag azért alakult ki ez az építkezési stílus, hogy ne kelljen adót fizetni a királynak. Ha jött a hír, hogy jönnek a király követei és az adóbeszedők, gyorsan ledobálták a köveket a tetőről a ház mellé, így olyan volt, mintha még nem fejeződött volna be az építkezés. 350 éven át játszották ezt a játékot. Aztán Conversano grófot feladta egy irigye, és a király bezáratta az adócsalót a tömlöcbe.
Erre a napra terveztük be Matera ősi városának megtekintését is, de olyan jól éreztük magunkat Alberobellóban, hogy elfeledkeztünk az időről a téren kávézva és a nagy melegben a kicsi házikók közt fagyizgatva. Az étteremben is elidőztünk ebédidőben, így aztán a materai kirándulás kútba esett. Megegyeztünk, hogy ha alkalom adódik, ha egészségesek leszünk és a sors is úgy akarja, akkor jövőre nem csak a kilencezer éves múltú Materát (az már más régió ugyan, de nincs túl messze), de a dél Firenzéjeként emlegetett és Monopolit is tervbe vesszük. Úgy legyen.

 

Galéria
Az utcaajtón túli, elsüllyedt város romjai-1
*-2
*-3
Alberobello kis manóházai, a trullók-4
+5
Támogassa az ujszo.com-ot

Nehéz időkben van a legnagyobb szükség gyors, megbízható tájékoztatásra. Jövőnkről, biztonságunkról, egészségünkről csak hiteles információk birtokában dönthetünk. Az ujszo.com ezért dolgozik. A gazdaság megroppanásával ugyanakkor hirdetési bevételeink csökkennek.

Ahhoz, hogy továbbra is fontos információkkal tudjuk segíteni olvasóink döntéseit, nélkülözhetetlen marad a szerkesztőség alapos, összehangolt munkájának fenntartása. Hisszük, hogy most van a legnagyobb szükség ránk.

Ezért kérjük olvasóinkat, ha lehetőségük van rá, támogassák az ujszo.com működését. Számítunk Önökre! Önök is számíthatnak ránk! Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra! Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
diploma

A kormányfő lehetetlent kér a szakdolgozatok felülvizsgálatával

Nagymegyer

Nyáron is lesz iskola és óvoda

*

20 euróért repülhetünk 7 népszerű városba a nyári főszezonban

robert fico

17 járási elnököt váltott le a Smer, júliusban tisztújító ülés lesz

Párkány

Új hulladékkezelő cég jön létre Párkányban

Szlovénia

Szlovéniába tervez nyaralást? Íme néhány jó tanács

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.