Nem mindegy, mivel főzünk

Mindnyájunk gyermekkorából kellemes emlékek az esti tábortűz melletti szalonnasütések. Egy túra folyamán azonban ritkán szokás tüzet rakni főzés céljából, hiszen egy többnapos túrán nincs is idő megállni tüzet rakni. Esetleg csak este.

Ezen kívül a tűzrakás hosszadalmas, bekormozza az edényt, kicsi a hatásfoka és fafüggő. Védett területeken ráadásul tilos tüzet rakni, márpedig Szlovákia hegyeinek java védett terület, sőt nemzeti park. Túrázáskor tehát valamilyen hordozható főzőre van szükségünk. Olyan főzőeszközre, amely kis helyet foglal, elenyésző a súlya, nem időjárásfüggő és gyorsan üzembe helyezhető. Ezt a célt szolgálják a gáz- és benzinfőzők. Régebben használtak még kockaszeszre működőket, de azok kicsiny hatásfokuk miatt csak hosszadalmas ételmelegítésre alkalmasak, főzésre egyáltalán nem.

Gázfőzők

A tüzelőanyag cseppfolyósított propán-bután keverék (70/30, 80/20 arányban), amelyet kis palackokból nyer a főző.

Előnyei: könnyű és kis méretű; aránylag olcsó (900-1300 Sk az átlagár); gyorsan üzembe helyezhető; a láng intenzitása könnyen szabályozható; a gáz tisztán ég el, nem kormoz; a palackokhoz nagyon sok országban hozzá lehet jutni; a palackok különböző méretekben kaphatóak (a legelterjedtebbek 100, 210, 250 és 500g).

Hátránya, hogy a kevésbé civilizált országokban problémás lehet a palackok beszerzése, repülőgépen gázpalackot szállítani tilos. A gyártók saját palackokat is gyártanak, és természetesen csak a saját terméküket ajánlják felhasználni a főzőikhez. Az igazság az, hogy a palackok egymás közt általában kompatibilisek, de nem mindig. Ezért nem árt használat előtt (vásárláskor) kipróbálni. A palackon és a főzőn látszatra megegyező menet még nem garantálja, hogy a főző ki tudja nyitni a palack szelepét.

A főző a palackhoz három módon csatlakozhat: menettel vagy bajonettel (Camping Gaz), a felszúrós módszert már nem használják (a legendás Bluettek). A leggyakoribb csatlakozás a menetes (Coleman, Var, Primus, Markill...) melynél a főzőt közvetlenül a palackra kell rácsavarni. A palack egyben talapzatként is szolgál. A harmadik esetben a palackot egy cső köti össze a főzővel, amely saját lábakon áll. Ez sokkal ritkább. Előnye a nagyobb stabilitás, hátránya a nagyobb súly és a helyigény.

A gázfogyasztás egyenes arányban van a teljesítménnyel (a gázfúvóka csövének belső átmérőjével). Nagyobb átmérő = nagyobb teljesítmény = nagyobb gázfogyasztás és fordítva. A teljesítménytől függ persze a főzés gyorsasága is. A nagyobb teljesítményű főző rövidebb ideig működik egy palackkal, de több ételt főzünk meg rajta. A teljesítmény attól is függ, hogy mennyi gáz van a palackban. Egy félig üres palackkal lassabban megy a főzés, hiszen már kisebb benne a nyomás. A nyomást és így a teljesítményt befolyásolja a hőmérséklet is. A palack főzés közben folyamatosan hűlik, mert a cseppfolyós gáz elég. Havon történő főzéskor, hidegben a palackot szigetelni kell a földtől és érdemes a főzés előtt melegen tartani, pl. a hálózsákban.

A választásnál fontos figyelembe venni a főző edénytartó fejének átmérőjét. Ettől függ, hogy mekkora edényt tudunk használni. Egy kis rózsájú főző nem tudja felhevíteni egy nagy edény (pl. 2 l) egész alját, csak pontszerűen melegíti, és az edény is könnyen lefordul a kisméretű tartófejről. A nagyrózsájú főző lángja meg az oldalát mardossa egy kis edénynek (pl.: bögre), és a főzésnek így kicsi a hatásfoka. A teljesítményre (a főzés gyorsaságára) hatással van még a szél. A szél oldalra fújja a főző lángját és komolyan csökkenti a legjobb főző teljesítményét is. A főzés idejét – és így a gázfogyasztást is – lényegesen csökkenthetjük, ha valamilyen szélfogót használunk. Ezt egyes főzőkhöz készen lehet kapni, de vastag alufóliából könnyen hajtogathatunk is. A szélárnyéknak az egész edényt és főzőt körbe kell vennie. A szabályozócsavarnál kell csak helyet kihagyni. Kényelmes kiegészítő – de nélküle is teljes értékű egy főző, a piezzógyújtó (beépített szikraadó).

Benzinfőzők

A benzinfőzők nagy része úgynevezett „multi-fuel”, tehát nemcsak tiszta technikai benzint éget, hanem közönséges autóbenzint és a szelep kicserélése után akár petróleumot, gázolajat is. A kisebb szelep használatos a jobb minőségű üzemanyagokra (benzin), a nagyobb a petróleumra, gázolajra. Létezik már olyan főző is, amely szelepcsere nélkül is képes különböző üzemanyagok elégetésére. A szelepet rendszeresen tisztítani kell. A legkevesebb gond az öntisztító szelepekkel van, ezeknél elég megrázni a főzőt. Ha nem öntisztító szelepes főzőnk van, akkor hordjuk mindig magunknál a szétszereléséhez való kulcsot ill. a tisztítódrótot. A főző további fontos része a pumpa az üzemanyag megfelelő nyomásának eléréséhez. Ellenőrizzük rendszeresen a tömítését!

Előnyei: nagyobb teljesítmény (nagy hidegben és magas tengerszint feletti magasságon is) és az üzemanyag elérhetősége (benzin, petróleum, gázolaj...). Hátránya: a nagyobb súly, a magas ár (kb. 3000 koron), lassabban helyezhető üzembe és komplikáltabb. A beindítása némi gyakorlatot igényel. Ezért inkább hosszabb utakon, több emberre való főzéskor használják, illetve télen, amikor havat kell olvasztani, víznyerés végett.

A benzinfőzők tartálya is lehet független a főzőfejtől, illetve lehet vele egybeépített (pl. Coleman). A különálló tartály előnye, hogy szétcsatolás után egyszerűbb megtölteni a tartályt és kisebb helyet foglal rakodáskor. Hátránya a hosszabb üzembe helyezés.

Hátrányként említettük még a benzinfőzőknél a használat előtti előmelegítést. A mai főzőknél azonban ez már nem tart tovább 1-2 percnél, és a láng szabályozása is sokkal finomabb már, mint régi társaiknál. (hgymn)

Milyen főzőt válasszunk?

Nyárra egy tea vagy egy zacskós leves megfőzéséhez elég a főzők többsége. Extrémebb körülmények közé készülve azonban nem árt alaposan megnézni a főző teljesítményét. Csak egy nagy teljesítményű főzőt nem nyom el a szél, és alacsony külső hőmérséklet esetén sem kell negyed órát várnunk gőzölgő teánkra. Egy kis teljesítményű főzővel (1000-2000 W) és félig üres gázpalackkal lehet, hogy a legnagyobb igyekezetünk ellenére sem fog felforrni a vizünk. Használjuk tehát ki a főzőnk teljesítményét. Sokan a teljesítmény negyedén főznek, abban a tudatban, hogy így takarékoskodnak a gázzal. Ezzel növelik a főzés idejét, és nem gazdaságosan használják ki az üzemanyagot. A határ, hogy a láng ne az edény oldalát mardossa. Ha fagypont körül, vagy alatti hőmérsékleten is szeretnénk főzni, havat olvasztani, akkor az egyetlen megoldás a benzinfőző marad, mert a gáz már közvetlen fagypont alatt is alig párolog. (csiz)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?