Napozni csak mértékkel szabad

Az emberiség ősidőktől fogva a Napból meríti az élethez szükséges energiát, a fényt, a meleget, sőt, a nélkülözhetetlen vitaminokat is. Napfényre nemcsak a testünknek van szüksége, hanem a lelkünknek is – állítják a lélekbúvárok. Talán ezért nehéz elhinnünk, hogy az éltető napsugár komoly veszélyforrás is lehet. Nincs ugyanis olyan fényvédő szer, amely teljes biztonságot nyújtana, bőrünk pedig nem felejt. Elraktározza az évek alatt ért hatásokat és bizonyos idő elteltével „bosszút áll”.

CSÖKKEN AZ ÓZONRÉTEG

Közismert tény, hogy a Földünket 15-35 kilométer magasságban körülvevő ózonréteg vastagsága egyre csökken. A vékonyodásért a klorofluorokarbon gáz is felelős, amely több háztartási-kozmetikai sprayben hajtógázként, illetve a hűtőszekrényekben található.

A napfényben lévő ultraibolya (UV) sugarakat az egyre rövidülő hullámhosszok alapján a tudósok három szakaszra osztották, melyek az UVC, az UVB és az UVA nevet kapták. A legrövidebb UVC-sugarak gyakorlatilag el sem érik földünket, elnyeli őket az ózonréteg. Az UVB-sugárzás mértéke viszont, egyes források szerint, évente két százalékkal növekszik. Ennek következtében ég(het) le a bőrünk, a tudósok az UVB-sugárzás rákkeltő hatására is figyelmeztetnek. A harmadik és egyben leghosszabb tartományba eső UVA-sugarak érzékennyé teszik a fényre a bőrt, s emiatt, a többi között, felelősek a korai öregedéséért.

BŐRÜNK VÉD BENNÜNKET

A túl hosszú és túl gyakori napozást megsínyli a hámréteg, és beáll a bőr idő előtti öregedése. Fiatalkorban a változás alig látható, de negyven-ötvenévesen feltűnő ráncok formájában jelentkezik. A leégés a legkellemetlenebb napártalom, amely megkeseríti a nyaraló életét. Az orvosok a leégés három fokozatáról beszélnek: az enyhéről, amikor a bőr bepirosodik, a közepesről, amelynél apró hólyagok jelennek meg, valamint a súlyosról, amelynél a bőr sötétvörösé válik, kísérőjelensége pedig a hidegrázás és a láz.

BŐRRÁK

A túlzott napozásnak a legsúlyosabb következménye a melanóma, vagyis a bőrrák. A bőrgyógyászok nem győzik hangsúlyozni, hogy a tavaszi és a kora nyári hónapokban a leégés veszélye jóval nagyobb, mint a nyár végén, vagy az ősz elején, s figyelmeztetnek: oda kell figyelni az anyajegyek megszaporodására, illetve alakjuk változására. Ezek ugyanis magukban hordozzák az elfajulás veszélyét.

FOKOZATOSAN

A napozás, ha odafigyelünk, bőrünk javát szolgálja. Ennek érdekében be kellene tartanunk néhány egyszerű, ám fontos szabályt. Talán mondani sem kell, hogy a 11 és a 15 óra közötti napozás mennyire káros és veszélyes, aki nem vonul a hűvös szoba mélyébe, húzódjon legalább a napernyő árnyékába. Fontos, hogy bőrünket napozás előtt lássuk el megfelelő védelemmel. Ehhez persze ismernünk kell bőrünk típusát. A vörös hajú, fehér bőrű ember sokkal hamarabb leég, mint sötétebb hajú, kreol bőrű társa. A káros sugarak elleni leghatékonyabb védelmet nyújtó napozószereknek nemcsak az UVB- és az UVA-sugaraknak kell ellenállniuk, követelmény az is, hogy a krémek, naptejek, olajak fotostabilak legyenek. Az utóbbi biztosítja a több órás védelmet.

A VĺZ ALATT IS

Az ultraibolya sugarakat a víz sem szűri ki. Napozókrémmel kell védeni testüket a búvárkodni indulóknak, mert a tiszta tengervízbe 30 centiméter mélyen is behatol a napfény. Tévhit, hogy a már lebarnult bőrt nem kell kenegetni, ugyanis a lebarnulás nem védőpajzs, amely visszaverné a káros sugarakat. Igaz, a lebarnult bőrre már alacsonyabb faktorszámú készítmények is elegendőek. El kell oszlatni egy tévhitet is, miszerint a magas faktorszámú napozók akadályozzák a barnulást, ugyanis számos tanulmány igazolta, hogy ezekkel sokkal egyenletesebb és tartósabb barnaság érhető el.