Mit jelent önnek az anyaság fogalma?

Rövid ankétunkban ezúttal arról kérdeztük alkalmi riportalanyainkat, mi a véleményük az anyaságról. A vélemények különbözőek, mint ahogy mi is azok vagyunk. Ha az ön véleménye más, vagy ha megegyezik is valamelyik itt leírt gondolatsorral, írja meg nekünk. Ezentúl minden hónap utolsó hétfőjén kisorsolunk egy olvasót levelezőink közül, s jutalmul egy könyvet küldünk ajándékba.

Éva, 51 éves:

Az anyaság a legszebb dolog az életemben. A legszebb pillanat az volt, amikor első gyermekem sírását meghallottam. Még most is elérzékenyülök, ha rágondolok. Az első pillanatban csak a magam boldogságának éreztem, de a másikban már úgy éreztem, csak akkor lehetek igazán boldog, ha a párommal is meg tudom osztani ezt. Az anyaság adta meg életem értelmét. Lehet, hogy masként érezném, ha sikert értem volna el az élet más területén. De a gyermekvállalás függetlenségem végét is jelentette, hiszen tanulmányaimat nem folytathattam. Azt gondolom, ha tíz évvel később szülök, máshogy érezhettem volna.

A gyerekek elkötelezettséget, kitartást, következetességet, és amiből néha hiány volt, türelmet igényeltek. Mindig úgy éreztem, bármit követnek el gyermekeim az életben, jót vagy rosszat, nem tudnám őket nem szeretni, lényem részei. Boldog vagyok, ha boldogok, kedvetlen, ha boldogtalanok. Saját életüket élik, de lélekben velük vagyok. Jót tesz a lelkemnek, ha dicsérik őket, picit úgy érzem, ez nekem is szól.

Angéla, 31 éves

Mindig mosolyognom kell, ha az anyaságról mint a nők szent küldetéséről hallok. Nevetségesnek tartom az üres szólamokat, mert az anyák dolgát ténylegesen senki sem könnyíti meg, mégis mindenki egyértelműnek tartja, hogy egy nő akarjon gyereket. Nos, én nem akarok, pedig már elmúltam harminc. Nagyon szeretem a gyerekeket, de legalább annyira a kutyákat és a macskákat, és még annál is jobban például a könyveket vagy a barátaimat. Nem érzem, hogy bármi is hiányozna az életemből. Mondják, önző vagyok, de csak azért, hogy valaki más elégedetten bólinthasson: igen, ez igazi nő, nem fogok gyereket vállalni. Azt hiszem, el kellene fogadnunk, hogy különbözőek vagyunk, és nem kéne elavult modellek alapján megítélnünk egymást.

Andrea, 32 éves

Az anyaság számomra a legcsodálatosabb érzés. Ennyi szeretet semmilyen más érzésbe nem fér: gondoskodás, törődés, büszkeség, féltés, aggodalom, kétségek, önzetlenség és sok-sok árnyalata a szeretetnek. Sajnálom azokat a nőket, akikben az anyaság érzése nem alakult ki, de nem ítélem el őket. Hiszen minden ember más-más képességekkel rendelkezik. Amit viszont nem értek, egyesek (a leggyakrabban éppen a nők) kismamákkal szembeni viselkedése. Gyakran hallani tőlük, hogy a kisgyerekes anyukák „naphosszat otthon ülnek, cigarettáznak, kávézgatnak, kedvükre lustálkodnak”. Szívesen felajánlanám nekik, töltsenek el egy egész napot egy anyukával, aki egy vagy két pici gyereket nevel. Jó esetben van ideje hetente kétszer hajat mosni, annyi az elfoglaltsága. Ha pedig a gyerekek épp alszanak és átjön a szomszédasszonya, legalább az ebédfőzés közben megpihenhet néhány percre, amíg a kávéját megissza. A lakótelepi babakocsis séta sem leányálom: a két-három éves gyerekről az anya egy pillanatra sem veheti le a szemét, állandó készenlétben kell állnia. Szerencsés esetben a fiatal anyának van segítsége (édesanyja, nagynénje, testvére). Azok viszont sokkal nehezebb helyzetben vannak, akik egyedül nevelik a piciket (mert a férj látástól vakulásig dolgozik). Viszont semmi kétség: az anyaság csodálatos pillanatai semmivel sem pótolhatók!

Karin, 38 éves

Gyermekem születésének pillantában éreztem igazán, hogy boldog vagyok, s ezt az érzést azóta sem haladta meg semmi. Nagyon akartam gyereket, de lehet, hogy csak mert akartam valakit, aki csak az enyém lesz, és feltétel nélkül szerethetem. Később gyakran gyötrődtem amiatt, hogy nem vagyok jó anya, mert a gyereknevelésen kívül mással is akarok foglalkozni. Szerencsére rájöttem azonban, hogy az anyaság és az élet egyéb területein elért sikerek nem zárják ki egymást, hanem kiegészítik. ĺgy teljes az életem, és gyermekem egy tevékeny anyát lát maga előtt példaként, akire mindenben számíthat.