Mi fenyegeti a világörökségi helyszíneket?

A szakemberek szerint az olyan fejlődő országok, mint a Mount Everestnek otthont adó Nepál, vagy a hegyi gorillákban gazdag Uganda, különösen nagy károkat szenvedhetnek, mivel ezek az államok a fejlett országokhoz képest sokkal jobban függnek a turizmusból származó bevételeiktől.

„Egy világörökségi helyszín fontos gazdasági hajtóerő” – húzta alá Adam Markham, a Union of Concerned Scientists (Aggódó Tudósok Uniója, UCS) nevű amerikai civil szervezet tagja, a jelentés vezető szerzője. A szakember szerint amennyiben a turistákat elsődlegesen vonzó kulturális, vagy természeti kincsek sérülnek a klímaváltozás hatásaitól, az komoly csapást jelenthet az országok idegenforgalmára.

Markham hangoztatta, hogy a Húsvét-sziget néhány szobrát elnyelheti a tengervíz a part menti erózió miatt, míg a bolygó legjelentősebb korallzátonyainak egy része példátlan mértékű korallfehéredéstől szenved idén. „A klímaváltozás miatt néhány világörökségi helyszín végül elveszítheti státuszát” – hangsúlyozta a szakember.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és az UCS közös jelentése 29 ország, köztük Nagy-Britannia, Kolumbia és Vietnam 31 olyan természeti és kulturális világörökségét vizsgálja, amelyekre komoly fenyegetést jelent egyebek között az emelkedő hőmérséklet és tengerszint, valamint az aszály.

A dokumentum szerint a világörökségi helyszínek megóvása azért is fontos, mert az erdők és a part menti környezetek segítenek a légköri szén-dioxid elraktározásában, és védenek a viharok, valamint az áradások ellen, segítik továbbá a klímaváltozás hatásainak megértését és a különböző adaptációs stratégiák tesztelését.