Lisszabon és a lélegzetelállító partvidéke

Lisszabon Európa egyik legfelhőtlenebb és egyben legnyugatibb fővárosa. A napos óráinak száma meghaladja az évi 3300-at, így kellemes éghajlata miatt minden évszakban kitűnő úti célként szolgál.

Az ötszázezer lakosú portugál főváros könnyen bejárható és megnézhető, viszont ha már ott vagyunk, amit semmiképp ne hagyjunk ki, az a környéke, a partvidéke. A Liszszabontól karnyújtásnyira elterülő óceánpart hihetetlen látnivalókat tartogat, nem utolsó sorban Európa legnyugatibb pontját, a Cabo de Rocát is.

Tudnivalók a portugál fővárosról

Lisszabon a Tejo folyó tölcsértorkolatánál, valamint az Atlanti-óceán nyugati partvidékén helyezkedik el. A főváros történelmi városnegyedei csakúgy, mint Rómában, 7 dombra épültek. A domboknak köszönhetően számos ponton az egész várost megcsodálhatjuk, ne szalasszuk el ezt a látványt. De még mielőtt a panoráma magával ragad minket, jöjjön pár tudnivaló a portugál fővárosról. A főváros egyben Portugália legnagyobb városa is. Félmillióan lakják, viszont vonzáskörzetében már közel hárommillióan élnek. Lisszabon közlekedését a történelmi negyedek szűk és macskaköves utcácskái nagyban meghatározzák. Vannak olyan sikátorok, ahová a járművek egyáltalán nem tudnak behajtani, így a tömegközlekedést siklóvasút és felvonó is segíti. A város klímája mediterrán, Európa egyik legmelegebb fővárosa. Mivel megközelítőleg 100 esős napot tartanak itt számon évente, nem kell attól tartanunk, hogy odautazásunkkor rossz idő fogad majd minket. Lisszabon kedvező fekvésének, kikötőjének köszönhetően már időszámításunk előtt komoly kereskedelmi központnak számított. Neve is ebből származik, hiszen biztonságos, barátságos kikötőt jelent. A várost sokféle hatás érte az elmúlt évtizedek során, ahogy a föníciaiak, a kelták, a rómaiak, a vizigótok vagy a mórok egyaránt rajta hagyták kézjegyüket a mai portugál fővároson, mígnem az a 12. században portugál fennhatóság alá került. Történelmét tekintve fontos szempont, hogy a nagy felfedezések korában a városból indultak el az első felfedezőhajók az útjaikra, és tették a világ egyik leggazdagabb városává akkoriban. A virágzásnak a 18. századi földrengés és cunami vetett véget, amikor is a város 85%-a elpusztult. A várost teljesen újjáépítették. Lisszabon még egy jelentős eseménnyel tűnt ki: az 1998-ban megrendezett világkiállítással, amelyet minden idők legjobb expójaként tartanak számon. A kis történelmi kitérő azért volt fontos, hogy megértsük a város különleges hangulatát, hiszen egyszerre tűnik hanyatlónak és pompázatosnak, réginek és újnak vagy szegénynek és gazdagnak. A különleges hangulathoz még a melankolikus zenei műfaj, a fado is hozzájárul, és gondoskodik arról, hogy semmit ne siessünk el, ha már ott járunk.

Lisszaboni látnivalók

A városnézést a város legrégebbi és talán legjellemzőbb negyedében, az Alfamában kezdjük. Ez az a városnegyed, ami szinte sértetlenül élte túl a nagy földrengést, aminek köszönhetően ma is élvezhetjük a középkori kis tereket, szűk macskaköves utcákat, sikátorok hálózatát. A szűk utcák házain pedig egyedi mintákat, festményeket is megcsodálhatunk. A 28-as villamos számát jól jegyezzük meg, mert ez az egyterű öreg villamos, ami útvonala miatt nagyon népszerű a turisták körében, nem véletlenül. A 28-as útvonalán a helyiek életébe is beleshetünk, és ezt szó szerint kell értenünk, hiszen olyan szűk utcákon visz végig, hogyha kinyújtjuk a kezünket az ablakán, megérinthetjük a házak, épületek falát vagy ablakát. A városnegyed legmagasabb pontján emelkedik a Szent György vár (Castelo de São Jorge) és itt található a lisszaboni katedrális (Sé de Lisboa) is. A városközpontban a város egyik legszebb teréről, a Praca do Commercioról pedig megcsodálhatjuk a Tejo folyót. Az Alfamát elhagyva a Baixa negyedbe jutunk. A városrész párhuzamos és egymásra merőleges utcái, tágas, egymásba torkolló terei, és divatos boltjai, kávézói mellett elhaladva érünk el Lisszabon híres, több száz bárnak otthont adó szórakozó negyedét, a Bairro Altot. Ha kissé elfáradtunk a nézelődésben, akkor villamosra pattanhatunk, ami egészen elvisz Belémig, közvetlenül a Tejo folyó partján fekvő negyedig, hogy megnézzük a 16. századból származó Belém-tornyot, ami Lisszabon ünnepélyes kapujaként évszázadok óta őrzi annak a kikötőnek a bejáratát, ahonnan a felfedezők útnak indultak. A torony jelenleg látogatóközpontként működik. A toronytól nem messze található a mánuel stílus műremeke, a Szent Jeromos kolostor (Mosteiro dos Jerónimos). A kolostor rendkívül gazdagon díszített, elsősorban a felfedezések korát idézi meg, így szoborcsoportok, a tenger és a hajók által ihletett dekorációk, a távoli utakról hazahozott egzotikus tárgyak faragásai is megtalálhatók itt. A kolostor közelében van a Paste de Belém cukrászda, ahol az 1800-as évek óta készítik a hely specialitását a híres pastel del natát, ami nem más, mint cukrozott tojáskrémmel töltött leveles kosárka.

A lélegzetelállító partvidék

Bátran mozduljunk ki Lisszabonból, és autót bérelve járjuk be a következő helyeket: kezdve a fővá rostól északra található Sintrával és Monserrate-tal, majd az óceánparton folytatva Cabo de Roca, Guincho, Cascais és Estoril kövekezik. Kicsit dinamikusabb tempóban egy nap alatt is megtehetjük ezt a kört, viszont ha még marad időnk, a karnyújtásnyira fekvő Estorilba és Cascaisba érdemes újra visszatérnünk.

Sintra és Monserrate

Sintra a portugál királyok nyári pihenőhelyeként szolgált egészen a 19. századig. A dombra épült városka egészen különös világba visz minket: az éghajlata hűvösebb, mint a fővárosé, buja növényzet és különleges, romantikus hangulatú paloták jellemzik. A két jelentős palota, a Palácio Nacional, a régi királyi palota és a mesepalotaként is emlegetett Palácio da Pena egyaránt felejthetetlen élményt nyújt. A Monserrate-birtok elhanyagoltan is gyönyörű kertjeit és a mór stílusú palotát még az itt lakó angolok alakították ki.

Cabo da Roca

Cabo da Roca sziklaszirt Európa legnyugatibb pontja. A sziklaszirtről lélegzetelállító kilátás nyílik az óceánra. Arra viszont ügyeljünk, hogy nagyon erős szél fúj, és sokkal hűvösebb lesz itt, mint az utunk többi állomásán.

Guincho

Guinchónál még mindig elég szélfútta a tengerpart, viszont a látvány, ami elénk tárul szintén pazar. Az erős szél miatt ez a partszakasz különösen a szörfösök körében népszerű, még világbajnokságot is szerveztek itt.

Cascais és Estoril, a felkapott üdülőhelyek

A tengerpart mentén továbbhaladva jutunk el a csupán 5 km-re található egykori halászfaluba, Cascaisba. A városka a középosztálybeli portugálok és a külföldiek körében egyaránt nagyon népszerű. Az utóbbi években olyan rohamosan fejlődött, hogy egyes részei már-már túlzsúfolttá váltak. A kikötő mellett a kis utcák, a helyi éttermek határozzák meg a város kellemes hangulatát. Cascaist és Estorilt közvetlenül a strand felett futó tengerparti sétány köti össze. Sétáljunk ki a sziklás óceánparthoz, és gyönyörködjünk a hatalmas hullámokban. Estoril elegáns üdülőhely, a korábban uralkodott és bukott királyi, főnemesi családok imádott pihenőhelye volt. Itt található Európa legnagyobb kaszinója is. Jó utat és nézelődést!

Zászlós Ágnes, utazási blogíró